Óriásit gyengült az elmúlt öt évben a forint euróhoz viszonyított árfolyama, a 2015. szeptember végi 313, 32 forint helyett idén szeptember 30-án már 364,65 forint árfolyamot jelentett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mutatott rá Matolcsy György jegybankelnöknek küldött levelében Szél Bernadett.
A független parlamenti képviselő az MNB féléves jelentésére hivatkozva arra emlékeztetett, hogy
Nem lehet fő cél a nyerészkedés
Szél szerint bár egyértelmű, hogy a jegybank fő profitját a a devizaárfolyam-változás adja, az intézmény célja nem lehet a nyerészkedés, az ő elsődleges feladatuk az árstabilitás megőrzése lenne. Már pedig a forint ilyen mértékű elértéktelenítése hatással van az infláció mértékére is –figyelmeztetett a képviselő.
A politikus szerette volna tudni, hogy az MNB meddig számol a forint további gyengülésével, illetve mikor lép közbe és koncentrál a hazai deviza erősítésére – és mihez kezd az első félév 206 milliárdos bevételével.
Teljesen egyértelmű válaszokat nem kapott: Matolcsy szerint a jegybank „egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének elérése és fenntartása” – és sikerült is megtartaniuk a kívánt árstabilitást.
Kifizetik,vagy megtartják
És hogy mi lesz a profittal? Matolcsy szerint erről 2021 májusában dönt majd a jegybank igazgatósága, a lehetséges opciók között pedig a banki tartalékok növelése vagy az a osztalékfizetés szerepel.
A jegybankelnök hozzátette, összesen 350 milliárd forintos osztalékot fizettek be eddig a központi költségvetésbe, hat év alatt pedig 200 milliárddal növelték saját tartalékaikat.
Jutott némi apró a műtárgyakra is
A központi befizetések mellett ugyanakkor néhány százmillió forintot kulturális befektetésekre is költött az MNB. Mint a Népszava is megírta, 200 millió forintért vásároltak monumentális állatszobrokat, Szőke Gábor Miklós szobrász cégétől, százötven millió forintot pedig a Berlinben élő magyar képzőművész, Lakner László képeiért fizettek ki.
