Az orosz féltől várjuk a végleges engedélyezési dokumentációt – fogalmazott az előzetes jegyzőkönyv szerint az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának két héttel ezelőtti ülésén Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélkül miniszter. Nemrég lapunk arról számolt be, hogy mindmáig elmaradt a gödörásási és résfalazási munkálatok engedélykérelmének a miniszter által korábban október elejére ígért beadása. Pedig korábban még törvényt is módosítottak azért, hogy a teljes beruházásra vonatkozó, most is az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) asztalán fekvő létesítési engedélykérelem elbírálása előtt kiáshassák a gödröt. A miniszter az ülésen a földkitermelés elkezdését a „jövő év elejére” tette. Ez azért fura, mert az OAH-tól kapott adataink szerint az állami Paks II Zrt. még februárban is tervez földmunkálattal kapcsolatos engedélykérelmet beadni, aminek elbírálása három hónap. (A miniszter lapunk írásos megkeresésére nem reagált.) Süli János az ülésen kérdésre a beruházás előkészítésének csúszását – a kormánypropagandának megfelelően – leginkább az uniós engedélyezés elhúzódásával indokolta. Igaz, hozzáfűzte, „a magyar és az orosz félnek is össze kellett szokni”. Szintén hangsúlyozta: a jelenlegi paksi blokkok alatti talajt a negyven évvel ezelőtti építkezés során nem erősítették meg, így a mostani résfalazással az alatta lévő víz szintjének változását is ki kell küszöbölni. A Paks 2-es építkezés 10 centiméternél nagyobb eltérést nem okozhat a jelenlegi blokkok alatt.
Bár Süli János ismét hitet tett az – általuk zöldnek tartott – atomerőmű és a megújulók békés egymás melletti üzemeltetése mellett, mégis számos, a megújulókat kedvezőtlen színben feltüntető példát sorolt. Szintén megjegyzendő: Süli János azzal érvelt a magyar áramár „versenyképessége” mellett, hogy az a bolgárok mögött nálunk a második legolcsóbb. Valójában ugyanakkor ez csak a lakossági tarifára igaz. A versenyképesség kapcsán figyelembe vett ipari áramárunk az EU-n belül a nagyobb gyárak számára ténylegesen a 11. legmagasabb, de a kisebb cégek esetében is csak a 9. legalacsonyabb. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a miniszter, illetve államtitkára, a – főképp a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozását népszerűsítő – Kovács Pál a beruházást ellenző LMP és Párbeszéd kérdező képviselőit nem tudták meggyőzni.
