Miközben a Barcelona–Real Madrid örök rangadót zárt kapuk mögött rendezték, és világtrend, hogy sehol nem nyitnak ki a stadionok, sőt a szomszédos Szlovákiát gyakorlatilag becsukták, Csehországban pedig szükségállapot van, nálunk 15 789 drukker gyűlhetett egybe az FTC–Újpest találkozón (2-0), amelyet derbiként említeni csak a huszonegyedik századi ágazati folklór része. Mert a két csapat egymás elleni mérkőzéseinek történetében tizenkét esetben volt legalább 60 ezer néző a Népstadionban, s egy alkalommal, 1964 nyarán 85 ezren gyűltek egybe (igaz, besegített a kettős rangadó – tényleg rangadó! – másik két szereplője, a Honvéd és a Vasas is). Ám manapság 15 ezer ember sokszor egy komplett forduló nézőszáma, de nem ez a lényeg, a szomorú summa ugyanis az: nemhogy hülyének néznek, de semmibe vesznek bennünket.
A hivatalosságok kihirdették: kötelező a maszkviselés a labdarúgó-mérkőzéseken. Belenéztem a paksi mérkőzés tévéközvetítésébe, s már azon szembe szökött: a Mókus őrs nagyságú táborok tagjai még véletlenül sem takarták el arcukat. (A látogatottság szempontjából ritka jó kör további öt találkozóján 8081 néző volt együttvéve.) Az Üllői úton már óvatosabban pásztáztak az operatőrök, azaz kevesebbszer adtak közeli képeket, de leleplező erejű volt az első félidőben percekig visszhangzó „mocskos Újpest” rigmus, miként az is, hogy a negyedik kerületieket a legújabb kori helyi népszokás szerint „f...szopóknak” kiáltották ki kórusban. Bocsánat, amiért e jelzőt leírom, de igyekszem rávilágítani, mennyire hamisan hangzott a televíziós adás- és csatornavezetőnek az a nemegyszer hangoztatott állítása, mi szerint „szenzációs a hangulat”. Megkérdezném én e mámoros miliőméltatót, milyennek nevezné a családi légkört, ha valaki otthon, a vacsora alatt a szóban forgó kifejezéssel állna elő, sőt kedvére ismételgetné azt hosszasan.
A lebukásról pedig azért ejtettem szót, mert maszkban eléggé nehéz énekelni, még az sem tud teljes szépségében szólni, hogy „mocskos Újpest, héjá-héjá-hé...” S valóban, a későbbi életképekből kiderült: a szurkolók jó része legföljebb a nyakára tette a védővásznat. Az illetékesek előzetesen azt mondták, aki nem visel maszkot, azt ki kell vezetni. Ha betartják ezt az előírást, ahogyan a járvány elleni védekezés rendszabályára a kilátogatók többsége rá sem hederített, akkor erősen megfogyatkozott volna a publikum létszáma. A kettő persze összefügg: amennyiben – a világgal ellentétben – 15 ezer ember kimehet a meccsre, úgy nyilván elapad a felelősségérzet.
Márpedig azok, akik kinn voltak a ferencvárosi pályán, bárkit megfertőzhetnek. Nyilván nem mindegyikük hordozza a vírust, de annak elenyésző az esélye, hogy mindannyian mentesek a kórokozótól. Akik nem azok, életveszélyes helyzetbe hozhatják akármelyik honfitársukat, sőt miattuk többen is meghalhatnak. Ezt természetesen egyikük sem akarja. A szorongató szituációt az idézi elő, hogy a kormány – beláthatatlan megfontolásból – engedélyezi a meccsre járást. Azaz figyelmen kívül hagyja a lakosságot, miközben nemzetinek nevezett abszurd konzultációja nyomán a magyar emberekre hivatkozik a pandémia periódusában is. E bizarr íveken, tudomásom szerint, nem szerepelt az a kérdés: „Akarja-e, hogy a legcsekélyebb számbeli korlátozás nélkül szabad legyen labdarúgó-mérkőzésekre járni Covid idején, amikor egyetlen ember akár ezret is megfertőzhet?” Sőt egy Müller-dublőr népegészségügyi osztályvezető, aki megdöbbentő higgadtsággal közölte, hogy nyugi, nyugi, most sem halnak meg többen, mint az utóbbi tíz év átlagában, többször is arra kérte Magyarország millióit, kerüljék a tömegrendezvényeket.
Mégis nehéz ellenállni a nyomásnak, elvégre az NB I találkozóit átlagban 2998-an is megnézik a helyszínen, ráadásul a válogatott most ugrott a világranglista 52. helyéről a 47.-re, Ghána, Jamaica és Costa Rica elé. S még további javításra is van lehetőség, hiszen Venezuela (28.), Irán (29.), Algéria (30.) vagy a Marokkóval közösen 39-40. Izland befogása nem látszik lehetetlen küldetésnek. Novemberben éppen Magyarország–Izland vigaszági selejtező következik.
Csak egészségesen megérjük! Mert ha lélegeztetőgépre kerülünk, akkor még annál is keservesebben bekapjuk a gégecsövet, mint a ferencvárosi ultrák szerint nem egészen ugyanazt az újpestiek.
