Már érett az Európai Bizottság múlt héten bejelentett lépése a két szigetország ellen. Ursula von der Leyen, a testület elnöke szeptemberben úgy fogalmazott az útlevelek árusítása kapcsán, hogy „az európai értékek nem eladók”. Brüsszel álláspontja szerint a kifogásolt mechanizmus „nincs összhangban a tagállamok közötti őszinte együttműködés elvével”. Az állampolgárság ugyanis elvileg szoros, szolidaritáson alapuló kapcsolat az állam és polgára között. Az EU perifériáján viszont egyes kormányok aranytojást tojó tyúknak tekintik, nem törődve a könnyű és gyors bevétel kockázataival. Márpedig az aranyútlevéllel, azaz a Golden Passporttal gyakran bűnözők élnek vissza.
„Az ilyen programok révén korrupt emberek – néha olyanok, akik hazájuk kincstárát fosztogatták – menedéket találnak az EU-ban.”, mondta Eka Rostomashvili, a Transparency International munkatársa. Az útlevelek árának egy része magánzsebekben landol. A bizottság Bulgáriát is felszólította, adjon számot hasonló rendszeréről. Ciprus a napokban felfüggesztette a programot, amellyel indoklása szerint a 2008-as pénzügyi válság hatásait enyhítette. Ám a Financial Times azt írja, uniós illetékesek „aggódnak, hogy Ciprus követheti Málta példáját, amely az idén bejelentette, hogy megszünteti a maga aranyútlevél-programját, de újat létesített helyette”.
Máltának kínos pillanatban jött a kötelezettségszegési eljárás. Joseph Muscat miniszterelnök januári bukása óta az új kormány próbálja helyreállítani az ország sorozatos korrupciós botrányokban megtépázott tekintélyét, és bizonygatja az illetékes nemzetközi szervezeteknek: mindent megtesz az adócsalás, pénzmosás és más pénzügyi bűncselekmények visszaszorítására. Az útlevélpanamák felbukkantak a Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolása ügyében zajló nyomozásban is. Keith Schembrit, az egykor befolyásos kabinetfőnököt azzal gyanúsítják, kenőpénzeket fogadott el – ezt a blogger leplezte le röviddel azelőtt, hogy felrobbantották.
Az útlevelekkel 2014 óta szerzett pénz, mintegy 800 millió euró komoly tétel a máltai költségvetésben. Ha megállapítják, hogy sérti az uniós alapelveket, az az ünnepelt gazdasági modell sikerét is megkérdőjelezi. Robert Abela kormányfő védelmébe vette az Egyéni Befektetői Program (IPP) néven futó módszert, amelynek bevételeiből a járvány gazdasági hatásait enyhítő mentőcsomagot finanszírozzák. „Meg fogjuk védeni Máltát”, mondta újságíróknak a miniszterelnök. Az uniós fellépésért az Európai Parlamentben ülő ellenzéki képviselőket hibáztatta, mondván: „támadják a hazájukat”. A vallettai kormány úgy érvel, az állampolgárság tagállami kompetencia, Brüsszelnek nincs beleszólása.
A magyar olvasónak nem csupán a retorika ismerős. 2013–17 között a NER is üzletelt „letelepedési kötvényekkel”. Ennek keretében csaknem húszezer külföldi kapott letelepedési engedélyt hazánkban. Többségük kínai, ám akadnak orosz, ukrán, szíriai, szaúd-arábiai magánszemélyek is. Egyesek hazájuk állami szerveihez, titkosszolgálataihoz köthetők, így nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek.
Az Orbán-kormány cinizmusára jellemző, hogy sok vitatott letelepedési engedélyt éppen a migrációellenes propagandakampány közepette adott ki. Az Államadósság-kezelő Központ Zrt. honlapján található adatok szerint az idén 336 millió eurót (jelenlegi árfolyamon több mint 120 milliárd forint) kell kifizetni a lejárt kötvények után. A vesztesek a magyar adófizetők, miközben a program révén hatalmas összegek ütötték a kezdeményező Rogán Antal egyik ismerősének a markát.
