Van, aki az ilyen vészterhes-járványos időkben készételből spájzol be. A miniszterelnök káderekből. Részint készkáderekből (magas polcra teszi, ahonnan nehéz levenni őket), részint maga gondoskodik előállításukról. Idén a méregdrága gyümölcsárak miatt nem sokan főztek be télire, de a káderek viszonylag olcsón beszerezhetők, nem a saját zsebbe kell nyúlni értük, csupán a közkasszába. A neten keringő befőzési receptek szerint „semmivel össze nem hasonlítható érzés”, hogy „finom csemegékkel lephetjük meg barátainkat” télvíz idején, ha rossz idők járnak.
Hogy egyszer vége lehet a nyárnak, és rossz idők jöhetnek, ez új felismerés a NER történetében. A kormányfő ma alaposabban készül a 2022-es változás lehetőségére, mint olykor maga az ellenzék. Évadnyitó írásában nézett először szembe ezzel nyilvánosan. Ott már fej fej melletti, egy az egy elleni küzdelemről ír. Pedig korábban jól bebiztosította magát. Választási szakértők kiszámolták: a körzethatárok cseles meghúzása jóvoltából, ha a kormányoldal és az ellenzék országosan hajszálra egyenlő szavazatot kap, a parlamentben a Fidesznek akkor is 10-14 képviselővel többje lesz. Vagyis ami a választók között 50-50 százalék, az az országgyűlésben kb. 55-45 százalék, a javukra.
De álmatlan éjszakáin egyre többször riadhat fel arra: még ez is behozható. Csak kevesekkel oszthatja meg aggodalmát, senkiben sem lehet igazán megbízni. Lázár is újra életjeleket ad, (elég sokáig nyomták víz alá a fejét, de maradt benne szufla), Hegedűs Zsuzsa a színművészetisek igazáról üzenget. Ha a hívek abból sem értettek, hogy a csúcspolitikusokat visszavonták az egyéni körzetek tűzvonalából, akkor nem tudom, mi ébresztheti fel őket.
Dupla haszon. Egyrészt az imígyen kimenekítettek nyugodtan járathatják le magukat a felső parancsnak engedelmeskedve. Másrészt helyi szervezeti hátországuktól elszakadva már csak a vezértől függenek. Nincs még egyszer Lázár- vagy Pokorni-szindróma, akiknek volt hová visszavonulniuk.
De a fejük felett a fővezér már számol. Megtesz persze mindent a győzelemért, az esélyei nem rosszak, de már van B terv is. Választási kudarc esetére be kell készíteni az ötödik hadoszlopot. Vagy azért, hogy a kapcsolati háló, a valódi hatalmat gyakorló „mélyállam” gerince megmaradjon, és jogi védelmet, megőrzött gazdasági befolyást biztosítson. Vagy azért, hogy újra előálljon a 2006 utánról ismert „kettős hatalom” állapota, előkészítve a gyorsabb vagy lassabb visszatérést.
A majdani ötödik hadoszlop kiépítésének két eszköze van. Az egyik a látványosabb: ez a káderek említett bespájzolása, a legfontosabb posztokon való tartósítása, sok évre előre történő kinevezése. A másik hosszabb távra szól: ez egy új elit kiképzése, amelynek gondolkodása bármely kormány esetén a NER által kijelölt mintákat követi. Már nem Németh Szilárdok, inkább Koncz Zsófiák. Elegánsan öltöző, több nyelven beszélő, a világban jártas kultúremberek, épp csak szellemiségüket, értékrendjüket egyenirányították az antiliberalizmus és bigott kőkonzervatívizmus iránytűje szerint.
A már kinevezett és leendő csúcskáderek a spájzban vannak. A politikai konyhában a főszakács most is előveszi és használja őket, de igazi küldetésüket 2022 után teljesítik be. A Kúria elnökének megszavazásával teljessé vált a csapat, már mind ott sorakoznak a spájz felső polcán, rajtuk természetesen nemzeti színű címke. A legtöbbnek 9 évre szól a mandátuma (a 2010-11-ben megválasztottak helyére most lépnek az újabb 9 évre megbízottak). Ahol kizökkent a ritmus - pl. szegény Szalai Annamária elvesztése után 2013-ben kellett új elnököt küldeni a Médiatanácsba -, ott a pletykák szerint hamarább lemondatják az utódot, hogy újabb kilenc évre is még ez a kétharmad csirizelhesse a székre az emberét. Az igazságszolgáltatás (az ügyészség és a legfelsőbb bíróság) 2022 után is Polt Péter és hadsegédje irányítása alatt áll, ahogy a média vezénylése és ellenőrzése is a Fidesz-káderek kezében. Ugyanez a helyzet a köztársasági elnöki székben és az ÁSZ-nál is, a gazdasági pozíciókat meg már régen megszerezték.
De ez csak az egyik irány. A NER urai, látva értelmiségpolitikájuk kudarcait, felgyorsították az új elit képzését is. Ezért kellett szétverni az MTA-t, kiűzni a CEU-t, egyházi kézbe adni a gimnáziumok negyedét, felduzzasztani a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, más fontos egyetemeket alapítványi kézbe adni, ahol kormányváltás esetén is a megbízható kuratóriumok dirigálnak. A napokban épülnek ki és kapnak hatalmas vagyont a fideszes elitképzés új intézményei, bebetonozott kurátorokkal: a Mathias Corvinus, a Batthyány Lajos, a Polgári Művelődésért Alapítvány, a Rubicon Intézet.
Mi kell még, hogy felébredjünk? Nem kellene a (tudom, ezer gonddal küzdő, fojtogatott) ellenzéknek is hosszú távú intézményekben gondolkodnia? A szűk erőforrások egyesítésével legalább egyetlen médiumot és vezetőképző intézményt létrehoznia?
A Fidesz-káderek már a spájzban. És persze a konyhában, a szobában, az életünkben mindenütt. Ne hagyjuk, hogy csak az ő kínálatukból ehessünk. A gyomrunkra, az agyunkra megy.