Tíz nappal a választások előtt a várható szavazók egyharmada, több mint 50 millió amerikai állampolgár már leadta a voksát. Az ő szempontjukból már mindenképpen későn jött az elnökjelöltek második és egyben utolsó televíziós vitája. A felmérések szerint egyébként a többiek zömének is, hiszen már csak mintegy öt százaléknyi ingadozó van, aki még nem döntött. A vitát három felmérés szerint is a demokrata kihívó Joe Biden nyerte, a hivatalban lévő elnökkel, Donald Trumppal szemben, a CNN/SSRS-nél 53:39, a Data for Progressnél 52:41, a YouGovnál 54:35 arányban.
A közvélemény-kutatások alighanem inkább a már rögzült és a liberális kihívó számára kedvező szavazási hajlandóságot tükrözik, mint a vita során nyújtott teljesítményt. Ezúttal ugyanis Trump váratlanul összeszedetten szerepelt. Visszafogottságában alighanem annak is szerepe volt, hogy az első, veszekedésbe fulladt vita után visszaesett támogatottsága a középosztálybeli fehér nők között. Másrészt a felek ezúttal mind a hat tematikus szakasz elején két-két megszakítás nélküli percet kaptak, ami alatt a másik mikrofonját kikapcsolták. Így Trump legfeljebb egy-egy grimasszal jelezhette, ha valamivel nem ért egyet Biden mondandójából, miként utóbbi is csak a fejét csóválhatta közbevágás helyett. A vitát az NBC televízió fehér házi tudósítója, Kristen Welker vezette, udvariasan, de határozottan és kiegyensúlyozottan, amit félidő táján egy biccentéssel kísért megjegyzésben még az örök panaszkodó Trump is elismert.
A civilizált hangvétel azonban nem zárta ki sem az éles szóváltásokat, sem a Trumptól szinte percenként érkező valótlanságokat. Biden legnyersebb pillanatában „Abraham Lincolnnak” titulálta a korábban azzal dicsekvő Trumpot, hogy ő a teremben a legkevésbé rasszista személy és a rabszolgákat felszabadító elnök óta – de még annak szerepét is feltételes módba téve – ő tette a legtöbbet a feketékért. Kihívója szerint ezzel szemben Trump a modern kor egyik legrasszistább amerikai elnöke, aki „olajat önt minden egyes rasszista tűzre”.
A környezetvédelem és a globális felmelegedés kapcsán Trump azt állította, hogy a megújuló energiák felhasználásához szükséges eszközöket több káros anyag kibocsátásával lehet előállítani, mint amit a földgáz elégetése okoz, különben is, a szélerőművek kiszámíthatatlanok és megölik a madarakat. Biden kilátásba helyezte, hogy megválasztása esetén megvonja az olajcégek állami támogatását, amit Trump rögtön a szénhidrogének kitermelésében érintett texasi, pennsylvaniai, oklahomai és ohiói választók figyelmébe ajánlott.
A külpolitikai témák közül Észak-Korea volt a leghangsúlyosabb. Trump itt védelmébe vette a Kim Dzsong-un diktátorral kialakított baráti kapcsolatát és azt mondta, hogy Barack Obamától atomháborús veszélyt örökölt, amit neki sikerült jó viszonnyá változtatni. Biden ezúttal nem említette Magyarországot, mindössze Kimet nevezte banditának és azt mondta, hogy Európa lerohanása előtt Hitlerrel is jó volt a viszony.
