;

plakátok;Schmidt Mária;Dózsa László;Pruck Pál;

- Dózsa László: Nem az a fontos, hogy ki van a fényképen

A plakátbotrányba keveredett színművész megbocsátást remél.

Dózsa László (1942– ) interjút adott a Vasárnap.hu-nak az 1956-os eseményekről, de szóba került a plakátbotrány is. Emiatt a kormányközeli lap szerint nagyon sok támadás érte a színművészt, aki megbocsátást remél a tévedéséért.

Négy évvel ezelőtt tört ki a botrány, hogy az 1956-os emlékévre készített plakátok egyikén Dózsa László színész-rendező neve szerepel az egyik fegyveres fiatal képénél, holott valójában Pruck Pál szerepelt a fotón. Ezt állította régebben ő maga, a családja is, és minden képes bizonyíték is erre utalt.

Schmidt Mária, az 1956-os emlékévért felelős kormánybiztos ennek ellenére beleállt a sztoriba, a kormányoldal Pruckot hazugnak nevezte, és kitartott amellett, hogy Dózsa László van a fotón. Később bíróság mondta ki, hogy nem ő, hanem Pruck Pál van a fotón, Schmidt Máriáéknak pedig bocsánatot kellett kérniük a Pruck-családtól.

– 2016-ban valóban megvádoltak azzal, hogy egy akkor óriásplakátként publikált képen nem én szerepelek, hanem valaki más. Ezt a képet elsőnek – évtizedekkel ezelőtt – édesanyám látta meg, aki azt mondta, Fiam, ez te vagy itt! Még a sapka is a tiéd!”. Ugyanis nekem is volt egy ilyen sapkám 1956 októberében, melyet azóta egy múzeumnak ajándékoztam– mesélte most Dózsa László a lapnak.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere átadja a Magyarország Kiváló Művésze díjat Dózsa Lászlónak 2019. március 12-én

Közölte, hogy amikor megjelent a plakát, akkor jelentkezett a Pruck-család és elmondták, hogy a néhai Pruck Pál (1942-2000) szerepel a képen. 

– Kiderült, hogy igazuk volt; mentségemre legyen mondva, rendkívül erős volt a hasonlóság. Egyidősek voltunk, egyféle volt a ruhánk, a sapkánk. Sajnos ezt a tévedést egyesek nagyon csúnyán meglovagolták, a forradalmat és a személyemet is igyekeztek általa lejáratni és hitelteleníteni. Úgy vélem, nem az a fontos, hogy ki van a fényképen, hanem sokkal inkább az, hogy ki mit csinált 1956 októberében– jegyezte meg a színművész.

Úgy fogalmazott, hogy a plakátügyből egy elvtelen lejárató hadjárat kerekedett, amely megviselte őt.

– Négy éve valóban kínszenvedésként élem ezt meg, sokan el is fordultak tőlem, a szakmában is, holott én sohasem voltam hazug. Tévedni – akaratlanul is – sokszor tévedtem, de ez keresztényi és emberi dolog. Megbocsátást remélek– mondta.

Arra a kérdésre, hogy 1956-ban „tizennégy éves pesti srácként hogyan került bele a forradalomba”, azt válaszolta, hogy 1956 őszére tarthatatlanná vált a magyar embereken lévő nyomás. Elmondása szerint látta, ahogy az 50-es évek elején az ÁVÓ-sok előadás közben összeverték és elvitték a kedvenc bohócát, majd pár évvel később talán ez is elvezetett ahhoz, hogy a kommunista rendszer ellen fegyvert fogjon. 

Elmesélte azt is, hogy miután 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak és már nem volt értelme a vérontásnak, Dózsáék megadták magukat.

– A Rákóczi út sarkán volt egy mozi, oda állítottak fel minket, úgy harmincan lehettünk, amikor is a szovjetek a fegyvereikkel tüzet nyitottak ránk és szétdaraboltak minket– mondta.

Elmondása szerint ő a nyakán sérült meg, de még látta, hogy egy tojásgránátot rájuk dobnak, hogy az a sebesültekkel is végezzen. Valahogy életben maradt, de később az ÁVÓ-sok annyira megverték, hogy azt hitték, meghalt, és egy tömegsírba tették, ahol azonban egy sírásó észrevette, hogy még életben van, így menekült meg.

Dózsa Lászlóról 2017. október 23-án Orbán Viktor miniszterelnök 56-os hősként beszélt róla, Nagy Imrével és Mindszenty Józseffel egy mondatban említette nevét.

A tisztifőorvos arra kérte a kórházba kerülőket, hogy ne ijedjenek meg.