A színművészetis egyetemisták nem hátrálnak: nyár vége óta megszállva tartják a 155 éve működő iskolát, mert így akarják kikényszeríteni, hogy a hatalom adja vissza az autonómiát, kapja vissza jogkörét a hallgatók és a professzorok által kijelölt szenátus, ugyanakkor továbbra is az állam állja a fenntartást. Erről számol be újabb helyszíni tudósításában a lap.
A blokádban váltakozva 150-300 diák vesz részt, mert nem kérnek a konzervatív-illiberális kormány reformjából, a magánkézbe adásból. Ennek megfelelően nem engedik be az új kuratórium tagjait, valamint a kancellárt sem, aki korábban ezredes és a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke volt. Új tisztségében hamar bekeményített, de a fiatalok kipaterolásából nem lett semmi, mert ultimátum ide vagy oda, akkora tömeg gyűlt össze a Vas utcában, hogy a terv meghiúsult.
Az Orbán-kormány idáig hat felsőoktatási intézményt szervezett át, ugyanazzal a módszerrel: a saját megbízottait ültette a kulcspozíciókba. Az SZFÉ-n erre a feladatra Vidnyánszky Attilát választotta, aki sajátos kulturpápa szerepét játssza az eltelt 10 évben. Meghirdette, hogy az egyetemen rá kell erősíteni a nemzeti-keresztény irányvonalra. Ugyanakkor a fiatalok a mai nemzeti ünnepen demonstrációt kezdeményeztek, hiszen 56-ot is a diákság robbantotta ki.
A tudomány és a kultúra világa már csak azért is nyugtalan az SZFÉ-re leselkedő veszély miatt, mivel az része a folyamatnak, amelynek során távozásra kényszerült a Közép-Európai Egyetem, a Tudományos Akadémia pedig elvesztette a kutató intézeteit. Orbán két éve kulturkampfba kezdett, hivatalosan a nemzeti identitást akarja megőrizni.
Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy abszurd darab kellős közepén volnának, Ionesco sem találhatta volna ki jobban. Hogy mi a hatalom célja, az nem világos a professzor számára. Lehet, hogy uniós pénzeket akarnak ily módon lenyúlni, ám még kézenfekvőbbnek tartja, hogy Vidnyánszky érdemeit kívánják honorálni, ezért kapja meg a színházi világ zászlóshajóját. De az is elképzelhető, hogy Orbán lassan rájön: tömeghatása folytán sokat számít a kultúra. Ám az olyan korlátot jelent, amely ellenáll a politikus szándékának, hogy mindent ő tartson kézben.
„Nem volna jó, ha tagországok az Európai Parlamentre tolnák a felelősséget, amiért megrekedtek a tárgyalások a két gazdasági csomagról, mert pont azok a kormányok blokkolják a megállapodást, amelyek nem hajlandóak egyeztetni Strasbourggal. Ezt a liberális frakció egyik francia EP-képviselője nyilatkozta a lapnak. Valérie Hayer, a francia kormánypárt színeiben került be az uniós testületbe, illetve lett a liberális frakció tagja.
Mint mondta, az egyik fő gátló tényező az, hogy a brüsszeli anyagi támogatásokat mindenképpen a jogállam betartásától kell függővé tenni. Merthogy Európának reagálnia kell, hiszen támadások érik a sajtó és az igazságszolgáltatás függetlenségét, az LMBT-jogokat. Ám ha passzív marad az EU, akkor segédkezet nyújt a demokrácia visszaszorításához. A francia politikus már azt is a Parlament határozott kiállásának tulajdonítja, hogy a nyári EU-csúcson egyáltalán döntés született ebben a kulcskérdésben, jóllehet az e pillanatban csak a korrupcióra vonatkozik.
Hayer szerint hiába mondják az állam- és kormányfők, hogy Strasbourg miatt nem lehet előrelépni a költségvetés, illetve a mentőalap ügyében, hiszen jelenleg két tömb fenyeget vétóval: egyrészt Magyarország és Lengyelország, mert ők nem akarnak semmiféle jogállami mechanizmust. Másrészt viszont az északi kormányok, mivel ők meg keveslik a reformot.
Emlékeztetett arra, hogy ha nem tudnak dűlőre jutni a következő hétéves büdzsé kapcsán, akkor sincs vész, mert ez esetben jövőre ideiglenes előirányzat lép életbe és az 10 milliárd euróval haladná meg a júliusi megállapodásban szereplő összeget. Az újjáépítési alaphoz pedig nem szükséges a Parlament jóváhagyása, elég, ha a nemzeti törvényhozások rábólintanak. Vagyis a blokád nem az EP hibájából állt elő.
A lap szerint Magyarországgal kapcsolatban több előítéletre is rácáfol az a közvélemény kutatás, amelyet Ausztriában és a 9 közép-, illetve kelet- és délkelet-európai országban végeztek. Ám az is kiderült, hogy azért nálunk is csak úgy van: aki hisz az összeesküvés elméletekben, az általában rokonszenvezik a tekintélyuralommal. A felmérést, amelynek során mindenütt jó ezer embert kérdeztek meg, a szlovák Globsec elemző intézet, illetve az Osztrák Európa-politikai Társaság készítette. A magyaroknál is az jött, ki, hogy jelentős hányad szerint idegen hatalmak, a migránshullám és az EU fenyegeti az ország értékeit.
Pedig a lakosság 81 százaléka alapvetően a liberális demokráciát, tehát az egyéni szabadságjogokat, a rendszeres választásokat és a többpártrendszert pártolja, miközben Orbán az illiberalizmust nyomatja. Ám a félelem az autoriter uralom felé tereli az embereket és az ilyenek hajlamosak lépre menni a dezinformációnak. A csehek 45 %-a vallotta azt, hogy az unió veszélyt jelent az identitásra nézve. Ugyanakkor a szlovákok 53 %-a meg van győződve arról, hogy e tekintetben az USA jelenti a legnagyobb fenyegetést.
Továbbra is nagy a félelem a zsidókkal szemben: a magyarok 49 %-a nyilatkozta azt, hogy Soros hangolja össze a kormány ellenes megmozdulásokat. 52 % pedig az iszlámtól, illetve a bevándorlóktól tart. Az Osztrák Európa-politikai Társaság főtitkára úgy értékelte az eredményt, hogy a válságok felhozták a populistákat és megosztották a társadalmakat. Márpedig ilyen környezetben termékeny talajra találnak az összeesküvés teóriák.
Kovács Zoltán úgy látja, hogy a jogállam harcosai számára nem az európai értékek fontosak, hanem csupán a maguk politikai programját igyekeznek ily módon keresztülverni. A szóvivő arra reagált, hogy pár napja Donáth Anna arra figyelmeztetett a portálon: ha az EU le akarja győzni Orbán Viktort, akkor meg kell szabadulnia a mennyiségi, illetve formális megközelítéstől, és inkább arra kell összpontosítania, ami az illiberális rezsim lényege, hogy ti. a hatalomnak nincsenek tényleges korlátai.
Kovács szerint azonban a Momentum EP-képviselője megfeledkezett a választásokról, márpedig a Fidesz az utóbbi 10 évben háromszor is erős felhatalmazást kapott a szavazópolgároktól. Aki pedig a sokszínűséget hiányolja az Országgyűlésből, az összekeveri a Parlamentet az ENSZ-Közgyűléssel, mert ott tényleg mindenki beleszólhat a dolgokba. Viszont legutóbb, a borsodi pótválasztáson az emberek nem voltak vevők a gyűlölettel teli pluralizmusra, ami a Jobbik vitatott jelöltjének ellenzéki támogatásában nyilvánult meg.
Az államtitkár továbbra is azt hangoztatja, hogy az unió nem határozta meg pontosan a jogállam fogalmát ezért a tervezett mechanizmus reménytelenül kiérleletlen, annak égisze alatt ideológiai küzdelem zajlik. Szerinte az Európai Tanács a nyáron kerek-perec elutasította az elképzelést, vagyis az ötlet eleve halva született. A bizottság nemrégiben nyilvánosságra hozott jogállami jelentésével pedig az a politikus baja, hogy az sem objektív tényekre és ésszerű érvekre épül. Azt pedig igen sajnálatosnak tartja a hozzászólás, hogy a jogállam lovagjai szövetségesekre találnak Brüsszelben, pl. Jourová alelnök személyében.
A járvány kellős közepén a világnak cseppet sem mindegy, ki nyer az amerikai elnökválasztáson, mert már annak a lehetősége is egy csomó félelmet és bizonytalanságot vált ki, hogy egy felbátorodott Trump újabb négy évet tölt a Fehér Házban. Erre figyelmeztet a volt svéd külügyminiszter, aki rendszeresen ír szemléket az amerikai lapba. Carl Bildt szerint az elnök győzelmének az esélye rémülettel tölt el egy sor politikai és üzleti vezetőt. Ideértve, hogy az EU-val folytatódna a kereskedelmi háború és komoly esély volna arra, hogy az USA hátat fordít a NATO-nak.
De akadnak, akik előnyt látnának abban, ha ő marad a Fehér Házban. Budapesten és Varsóban egyesek bizonyosan nem örülnének annak, ha a hivatalos amerikai szóhasználatba visszakerülnének olyan kifejezések, mint pl. a jogállam. Ettől azonban még bizonyos, hogy általános megkönnyebbülés fogadná, ha Biden lenne a befutó.
Az azonban nem kétséges, hogy Putyin Trumpra voksolna, mert jól megvolna egy olyan, demokrata elnök nélkül, aki erősíti a nemzetközi szervezeteket, támogatja Ukrajnát és hangosan sürgeti az emberi jogokat. Kínának is jobban feküdne a jelenlegi amerikai vezető, akit ki tud cselezni kulcskérdésekben, és aki nem kíván egységfrontot létrehozni Peking ellen.
Sok nacionalista viszont magányosnak érezné magát Trump nélkül. Ilyen a brazil és a török államfő, mivel ők mind a hárman az erős emberek nyelvén beszélnek. Ugyanez áll Szaúd-Arábiára is. Az elnök távozását ugyanakkor eltérően ítélné meg Teheránban a reformista, illetve a konzervatív szárny. Az izraeli kormányfő számára ezzel szemben egyértelműen a republikánus politikus a favorit. Az észak-koreai vezér személyesen vonzódik Trumphoz, noha nukleáris programjával változatlanul kesztyűt dob az USÁ-nak és a világnak.
