betegség;Lengyelország;Alkotmánybíróság;Down-kór;vetélések;magzati élet;

Életbarátság vagy embertelenség? Két ellentétes nézetet valló lengyel tüntető vitája

- Lengyelországban ezentúl tilos a beteg magzatok művi vetélése

A varsói Alkotmánybíróság döntött, ezzel az egyház és az államfő szerint az élet oldalára állt, míg az ellenzék embertelenséget és poklot kiált.

Alkotmányellenesnek találta csütörtökön a lengyel alkotmánybíróság a beteg, akár több hónapos magzatok művi vetélését lehetővé tevő előírást. Az államfői szóvivő elégedettséggel, az ellenzék felháborodással nyugtázta a döntést.

A tizenöttagú taláros testület a lengyel alaptörvénynek a minden embernek az élethez való jogáról, ennek törvényi védelméről szóló tételeire alapozta döntését, valamint azon alkotmányos előírásra, miszerint az emberi és állampolgári jogok az ember természetes és kisajátíthatatlan méltóságából erednek.

Az ítélet megindoklását bemutató bíró kiemelte: az emberi élet a fejlődésének minden szakaszában jelent értéket, a születés előtti szakaszban, emberi lényként élethez való joggal rendelkezik.

„A gyógyíthatatlan betegség ténye önmagában nem jogosíthat a terhességmegszakításra”– mondta ki.

Az ítélethez két alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg.

Az alkotmánybírósági eljárást tavaly 119 parlamenti képviselő kezdeményezte, köztük voltak a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyes tagjain kívül az ellenzéki Lengyel Parasztpártból és a Kukiz´15 tömörülésből álló frakció, valamint a radikális jobboldali és az újliberális kispártokat tömörítő Konföderáció képviselői is.

Lengyelországban az 1993 óta érvényben lévő magzatvédő törvény értelmében akkor megengedett a 12 hétnél fiatalabb magzatok elvetetése, ha a terhesség nemi erőszak következménye. Beteg magzatok esetében, valamint ha az anya élete veszélyben forog, a törvény a terhesség minden fázisában megengedi a művi abortuszt. 

A beteg magzatok művi vetélését megengedő, most alkotmányellenesnek minősített előírásra hivatkozva Lengyelországban évente mintegy ezer terhességmegszakítást hajtanak végre, nagyobbrészt Down-szindrómás magzatokon, annak ellenére, hogy a Down-kór besorolása a törvényben körülírt betegségek közé sokak szerint jogi és erkölcsi kételyeket vet fel. 

„Női pokol” – hirdeti egy tüntető

A terhességmegszakítás tilalma alóli, a nemi erőszak következtében fogant életre, valamint az anya életét veszélyeztető terhességre vonatkozó kivételek továbbá is érvényben maradnak.

A tárgyalás idején az alkotmánybíróság székhelye előtt kisebb csoportok tüntettek, az életvédő szervezetek, valamint az abortusztilalmat ellenző szervezetek képviselői egyaránt. Az ítéletet a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke, Borys Budka parlamenti sajtóértekezletén „embertelennek” nevezte.

– A bírák a kormányzó Jog és Igazságosság elnökének, Jaroslaw Kaczynskinak politikai utasítását hajtotta végre – fogalmazott Budka, aki szerint azzal, hogy a koronavírus-járvány idején megváltoztatják a jogot, „poklot teremtenek a lengyel nők számára”.

Marek Jedraszewski krakkói érsek „az alkotmánybírák bátorsága és tisztességessége iránti tiszteletét fejezte ki, valamint háláját az életvédők tevékenységéért. Andrzej Duda elnök szóvivője elégedettségét fejezte ki, hogy az alkotmánybíróság „az élet oldalára állt”.

A cél, hogy ellensúlyozza Kína és Oroszország világűrbe telepített, biztonsági és gazdasági fenyegetést is magában foglaló műholdas rendszereit.