Szerda este lezárult a csopaki kikötőre kiírt licit. A nyertes licitáló kevés híján 890 millió forintért, vagyis a kikiáltási ár közel 18-szorosáért vette meg a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. árverésre bocsátott területét. Ez azt jelenti, hogy durván 317 ezer forintos négyzetméter áron kelt el az ingatlan. Ha marad a jelenlegi alacsony beépítettségi arány és a közpark besorolás a parti területen, akkor a többségi állami tulajdonban lévő Bahart alighanem jó árat ért el. Ha viszont a még ismeretlen vevő annak tudatában ajánlott ennyit, hogy a közeljövőben enyhítik az ingatlanra érvényes beépítési szigort, akkor ő járt nagyon jól és a Bahart rendkívül rosszul. A vonatkozó építései szabályok módosítása nem példa nélküli a Balatonnál.
A kikötő három másikkal – Balatonudvari, Balatonakali, Balatonkenese – együtt eladandóként szerepelt a cég reorganizációs tervében, melyet májusban, a részvényes települések ellenében fogadott el a tavaly augusztusi tőkeemeléssel a Bahartban minősített többséget szerzett Magyar Turisztikai Ügynökség. A négy település jelezte, átvenné üzemeltetésre a kikötőket, s hosszas tárgyalás után Akali, Kenese és Udvari 25 évre meg is kapta a területet ingyenes használatra. Csopaknak azonban nem sikerült megegyeznie a céggel, ugyanis a Bahart csak a kikötő egy részét adta volna át a településnek – nagyjából a betonmólót –, a többit, mely igazából, mint közpark fontos lett volna a településnek, továbbra is értékesítésre szánta a hajózási cég, mely végül 52,07 millió forintért hirdette meg a kikötőt.
A sikertelen tárgyalásokat, illetve az árverés kiírását követően a csopaki önkormányzat a Kerekedi-öböl melletti területek megóvásában éppen vele szemben aktív helyi civilek segítségét is kérte a minél nagyobb publicitás eléréséhez, ám alig több, mint 300-an írták alá az önkormányzati petíciót. Pedig már az árverési licit indulása előtt tudni lehetett, óriási az érdeklődés a terület iránt, pedig a 2800 négyzetméteres terület kikötői része – ahol egy hajó és tíz vitorlás tud egyszerre kikötni – nem zárható el a személyforgalom elől, ám a kiírás szerint a vevőnek nem kell fenntartania a közforgalmú kikötőt.
– Tizenöt-húszan nálam is jártak, s mindenkinek elmondtam, mi közparkban gondolkodunk a területen, hiszen a kikötő a település életének szerves része – mondta a Népszavának korábban Ambrus Tibor, Csopak polgármestere.
A falunak elvileg elővételi joga van a területre, ami azt jelenti, hogy „átveheti” a legjobb ajánlattévő szerződését, melyet a Baharttal megköt, persze annak minden kitételével együtt. Csakhogy közel 900 milliója – a nyertes 889,87 milliós ajánlatot tett – nincs a településnek, mely a polgármester szerint csak a helyi szabályozással tudja megakadályozni, hogy a területen fejleszteni lehessen.
– Persze nehéz elképzelni – tette hozzá –, hogy valaki közparkkért ennyi pénzt fizessen. Minden bizonnyal a vitorláskikötői részt fejlesztené az új tulajdonos, akit egyelőre a parton kötelez a 2 százalékos beépíthetőségi küszöb, ám az elmúlt esztendők megmutatták: mindegy, mit akart egy balatoni önkormányzat, a NER-kapcsolatok rendre erősebbnek bizonyultak a helyi, vagy akár az országos érdekeknél.
