Silvio Berlusconi;Olaszország;diszkrimináció;melegek;Matteo Salvini;

- Büntethetővé teszik a homofób jellegű bűncselekményeket Itáliában

Most sokan nem merik jelenteni a rendőrségnek a nemi identitásuk miatti támadásokat.

Napokon belül szavazhat az olasz parlament arról a törvényről, amelynek a célja a melegekkel szembeni diszkrimináció megszüntetése. A javaslat értelmében akár négyéves börtönbüntetésre és 6 ezer eurós bírságra ítélhetik azokat, akik az áldozat nemi irányultsága miatt alkalmaznak erőszakot, vagy tüzelnek fel másokat erőszakos cselekményekre. A jelenlegi törvényeknek nincs eléggé elrettentő erejük, most jóval enyhébb büntetésre számíthat az, aki melegekre támad, mint az, aki vallási vagy etnikai hovatartozás miatt hajt végre erőszakos cselekményt. Ez utóbbi jogszabályt még 1993-ban fogadta el a parlament.

A mostani tervezet az úgynevezett Mancino-törvény kiterjesztését jelenti. (Az akkori jogszabályt a kereszténydemokrata Nicola Mancino terjesztette be.)

A múltban már számos kísérlet történt hasonló szabályozásra, az első ilyen tervezetet majdnem két és fél évtizeddel ezelőtt, 1996 októberében Nichi Vendola egykori kommunista honatya nyújtotta be. Itália az LMBTQ közösség elismerése tekintetében sok  nyugati országtól elmarad.

A belügyminisztérium adatai szerint átlagosan minden negyedik nap ér támadás valakit a nemi irányultsága miatt. A valós helyzet azonban ennél is sokkal rosszabb lehet, állítja a diszkriminációval foglalkozó megfigyelő központ, az Oscad. Sok érintett ugyanis  repressziótól, vagy közvetlen környezetének kirekesztésétől tartva nem is jelenti támadást. „Olyanra is akad példa, hogy a támadást elszenvedő azért nem tesz feljelentést, mert úgy véli, a rendőrség úgysem indít érdemi nyomozást, illetve a privátszféráját is félti” – mondta el a La Stampának Vittorio Rizzi, a bűnügyi rendőrség igazgatója, az Oscad vezetője. Az is előfordul, hogy a rendőrség sem regisztrálja ezeket az eseteket. Elisabetta Mancini rendőrségi vezető, az Oscad egyik munkatársa is elismeri, hogy a hivatalos adatbázis nem ad hiteles képet a homofób bűncselekményekről. Egyes vélekedések szerint a támadások háromnegyedét nem jelentik.

A mostani törvény Alessandro Zan demokrata párti képviselő nevéhez fűződik. Az olasz parlament igazságügyi bizottsága 2020 júliusában adta rá áldását rá kilenc hónapnyi tárgyalás után, a képviselőház elé pedig idén augusztusban került. Zan szerint a törvény az erőszaktól fenyegetett fiatalok védelmét is szolgálja. Elismeri ugyan, hogy a bíró dönti el, a tettes milyen mértékű büntetésre számíthat, vagy egyáltalán hogyan ítéli meg a cselekményt, de úgy véli, a törvény nyomán jelentősen csökkenhet a hasonló jellegű támadások száma.

Az olasz társadalom rendkívül megosztott a kérdésben. Azt, hogy a téma ma is milyen indulatokat szül, jelzi: múlt hétvégén a törvény mellett és ellene is tüntettek. Matteo Salvini, a jobboldali populista Liga elnöke szerint a törvény sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és különben is, Itáliára nem jellemző a diszkrimináció. A jogszabály támogatói szerint azonban csupán az erőszakot és a gyűlöletet gerjesztőket büntetik. A katolikus egyház is ellenzi a törvényt, a püspöki konferencia szerint a jogszabály kapcsán hátrányos megkülönböztetésnek bélyegezhetik azt az egyházi tanítást, miszerint házasság csak nő és férfi között jöhet létre. Ugyanakkor a katolikus hívők is megosztottak a kérdésben. 

Pápa: a melegeknek joguk van családban élniOlaszországban a társadalom egy része továbbra is ellenérzésekkel tekint a melegekre, akiknek törvényi védelme nem jutott el odáig, mint Francia- vagy Spanyolországban. Szerepe van ebben a katolikus egyház befolyásának. 1998 januárjában egy palermói, nemi irányultságát nyíltan vállaló író, Alfredo Ormando felgyújtotta magát a Szent Péter bazilika előtt, így tiltakozva az egyház melegekkel kapcsolatos tanítása ellen. Tizenegy nappal akciója után halt bele súlyos égési sérüléseibe. Az egyházi tanítás szerint önmagában a homoszexualitás nem bűn, de a homoszexuális tett már az. Viszont pozitív visszhangra talált, amit Ferenc pápa 2013-ban, Rio de Janeiróból hazatérve a repülőgép fedélzetén mondott: „Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?”. Egy tegnap bemutatott dokumentumfilmben azt közölte, törvényekkel kell védeni a melegeket és joguk van arra, hogy családban éljenek. Megrázta az olasz közvéleményt egy 2005-ös római gyilkosság: Paolo Segantit szexuális beállítottsága miatt ölták meg. Sokan ekkor szembesültek azzal, hogy az olasz társadalom továbbra is milyen kirekesztő a melegekkel szemben. Ez egyes politikusok bűne is. Elsők között lehet említeni Silvio Berlusconi volt kormányfőt, akinek 2001-es hatalomra kerülése után dokumentálhatóan nőtt a melegek szembeni támadások száma és aki megszüntette a melegek jogait vizsgáló bizottságot. Ma is számos példa van a melegekkel szembeni erőszakos fellépésre. Míg 2016-ban 38 ilyen esetet jegyeztek fel, 2018-ban már százat (ekkor lett belügyminiszter a jobboldali populista Matteo Salvini), 2019-ben 82-őt.

Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is esik a kormányzó pártok népszerűsége. A feladat nehéz: egyszerre kellene talpon tartani a gazdaságot és visszaszorítani a koronavírust.