idősotthonok;várólisták;

- Titkolja a kormány, hányan várnak idősotthoni elhelyezésre

Körkérdésünkből kiderült: a járvány csak rontott a helyzeten.

Az idősotthonokban ingyenes hely szinte sehol nincs, ugyanakkor családi vészhelyzet esetén a legtöbb intézmény vezetése megpróbál segíteni, akár úgy is, hogy lazábban értelmezi a szabályokat – derült ki a Népszava körkérdése nyomán. Arról érdeklődtünk idősotthonokban inkognitóban, tudnának-e azonnal segíteni egy idős asszony ellátásában, akinek beteg lett a lánya, így már nem gondoskodhat róla. Egy dunántúli, állami szociális intézmény vezetője azt ígérte, megoldanák valahogy, annak ellenére is, hogy náluk nemcsak kijárási és látogatási tilalom van, hanem felvételi zárlat is. Egy fővároshoz közeli intézményben azt ígérték: az idős asszonyt fel tudják venni az átmeneti otthonba, onnan kerülhet majd állandó helyre. Egy észak-magyarországi, alapíványi idősotthonban is akadna megoldás, igaz, nem olcsón. Itt a belépti díj nélküli háromágyasakban telt ház van, de ötmilliós „beugróval” egyszemélyes apartmant, félmillióssal pedig kétágyas szobát tudnak adni. Ezen felül kell fizetni a havi 160 ezer forintos gondozási díjat.

Lapunk azért keresett meg több otthont, mert a kormány idén január óta nem hozza nyilvánosságra, hogy hányan várnak szociális ellátásra, például idősotthoni elhelyezésre. Ez azért is különös, mert korábban havonta frissítették az összesítést a szocialisportal.hu oldalon. Ezek alapján lapunk is többször megírta, milyen gyors ütemben nőtt a várólista az utóbbi években. Tavaly év végén 54 ezer férőhelyen láttak el 52 ezer idős embert, és 32 ezer név szerepelt a várólistán, míg 2018 áprilisában a fogyatékosok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek otthonaiba jelentkezőkkel együtt is csak 28 ezren voltak a várakozók.

Az LMP parlamenti képviselője, Ungár Péter augusztus óta többször is írásban kért magyarázatot a nyilvános adatközlés megszüntetésére az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). Kérte a friss számokat is, de nem jutott közelebb az igazsághoz. Rétvári Bence, a tárca államtitkára csak annyit közölt, hogy egy kiemelt uniós projekt keretében fejlesztik a szociális ágazat informatikai rendszerét, ami érinti a nyilvántartásokat is, ezért hagyták abba az adatok közlését. Az ellenzéki politikus most közérdekű adatigényléssel próbál meg információhoz jutni. Ungár Péter abszurdnak tartja, hogy a normatívák kifizetéséhez mindenképpen szükséges létszámadatokat is visszatartja a kormány: szerinte erre az az egyetlen magyarázat, hogy a listákból egyértelműen kiderül, az utóbbi tíz évben az Orbán kabinet egyetlen új állami idősotthoni férőhelyet sem létesített, és ha ez így marad, az társadalmi tragédiához vezet.

Ugyanígy látja a kérdést a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke is. Némethné Jankovics Györgyi szerint sokan panaszkodnak náluk az idősotthoni várólistákra, az igény egyre nő, a lehetőségek pedig csökkennek. Mivel a járvány miatt nőtt a szolgáltatással szemben támasztott minőségi elvárás, több kötelezettségnek kell megfelelni az intézményeknek, azzal számolnak, még kevesebb idős embert képesek befogadni az otthonok.

Talyigás Katalin időspolitikával foglalkozó szociológus is azt tapasztalja, hogy a járványhelyzet tovább rontott az idősotthoni ellátásra várakozók helyzetén, amit a kormány megpróbál eltitkolni a közvélemény előtt.

Czeglédi Ingrid, a Gödöllői Egyesített Szociális Intézmény vezetője arra emlékeztetett, hogy a legtöbb helyen csak úgy tudták kialakítani az izolációs részleget, ha összezsúfolták a bentlakókat, ezért ha üresedés van, először a már náluk élők elhelyezésén próbálnak javítani és csak utána vesznek fel új lakót. A tavaszi teljes felvételi zárlatot ugyan a második hullámban nem vezették be, de az intézményvezetők mérlegelhetik, hogy meg tudják-e oldani a jelentkező elhelyezését és ellátását, vagy sem.

Próbáltunk információt szerezni az Emmi nagyszabású informatikai fejlesztési programjáról, amiről a megkérdezett intézményvezetők közül senki nem hallott, de a minisztériumtól 12 nap alatt sem kaptunk választ. A Rétvári Bence államtitkár által említett „A szociális ágazat módszertani és információs rendszereinek megújítása” címet viselő 5,8 milliárd forintos projekt a lezárása egy évek óta tartó fejlesztési folyamatnak, ami elemzésekhez és tervezésekhez használható módon köti össze az ágazat adatbázisait, de a nyilvántartások az országos szociális információs rendszerrel együtt már korábban megújultak. Ez arra utal: az Emmi nem azért nem közli a várólisták hosszát, mert nem tudná ezt megtenni, hanem mert nem akarja.

Bejutni szinte lehetetlenTöbb önkormányzattól kértünk „helyzetjelentést” idősotthonaik kihasználtságáról és a várólistákról. A Fővárosi Önkormányzat 11 bentlakásos idősotthont működtet, a központokon kívül további 17 telephelyen. Az összesen 28 ellátóhelyből 21 Budapesten, 7 pedig vidéken található. Ezeken a helyeken összesen 3925 férőhely van. Valószínűleg a védekezéshez szükséges helyigény a magyarázat náluk is arra, hogy miért csak 86 százalékos kihasználtsággal működnek. Írásos válaszukból kiderült, hogy a járvány ideje alatt nem csökkent az elhelyezésre várók száma, évek óta a nyilvántartásban szereplő mostani 3072 körül alakul a várólista, az intézmény helyétől és állapotától függően 6 hónaptól akár több évig is várakoznak a jelentkezők, mire bejutnak. A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény bentlakásos idősotthona 608 férőhellyel rendelkezik. Szántó Rita, a városi önkormányzat sajtófőnöke kérdéseinkre azt felelte, október 6-án 96 százalékos kihasználtsággal működtek, vannak ugyan üres ágyaik, de azokat ők is a kórházból visszatérők elkülönítésére tartalékolják, ezen felül most nincs szabad férőhelyük, ha lesz, azt azonnal feltöltik, mert 400 idős ember vár náluk elhelyezésre. Nincs szabad hely az egri önkormányzat Idősek Berva-völgyi Otthonában sem – tájékoztatta lapunkat Farkas Attila, a város szociális ügyekért felelős alpolgármestere. Az 50 férőhelyes intézménybe most 26-an szeretnének beköltözni. Szalai Anna, Doros Judit

Nehéz lesz a tél

Megnőtt a szociális intézmények vezetőinek felelőssége a koronavírus-járvány kitörése óta - mondta lapunknak a Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesületének elnöke. Kocsis József a Tolnában és Baranyában nyolc bentlakásos intézményt működtető SZOCEG Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is.

Nehezebb ma egy új lakó felvételéről dönteni egy idősotthonba, mint a járvány előtt?

Lassabban tudjuk feltölteni a megüresedő helyeket, mert meg kell várni, mire a család beszerzi a két negatív teszteredményt, ami a bekerülés alapfeltétele, és többször előfordul, hogy a várólistán következő mégsem akar bejönni, mert fél, hogy a vírust könnyebben megkapja a közösségben. Ilyenkor hívjuk az utána következőt, de közben mennek a napok.

A férőhelyeik mekkora szeletét köti le a védekezés?

Több szobát is át kellett alakítanunk, nagyjából az ágyak 5 százalékát tartjuk fenn elkülönítésre. Legalább kettő kell a kórházból visszatérőknek és egy akkor, ha valaki tüneteket mutat.

Változtak a várólistáik tavasz óta?

Most is nagyon hosszúak, de nem mindig pontosak. Időnként muszáj végighívni a névsor első részét, mert a rokonok nem mindig szólnak, ha meghal az idős ember, vagy más megoldást találtak a gondozására.

Mennyire tartható be a kötelező eljárásrend az otthonokban?

Az idősek és a hozzátartozók is egyre nehezebben viselik az elzártságot, ezért megengedjük, hogy aki nem ágyhoz kötött, az két méteres távolságból a kerítésen át beszélgethessen a családtagjaival. Most az elesettebbek is többször akarnak telefonálni a rokonoknak, mint tavasszal.

Sokan szegik meg a házirendet, mert nem bírják a bezártságot?

Még nem, de nem tudom, mi lesz, ha a tél végéig kell tartanunk a kijárási és látogatási tilalmat. A járvány első szakaszának végén már alig tudták fékezni a nővérek azokat, akik korábban kimehettek az intézményekből.

Hallottak a szociális ágazat nagy informatikai fejlesztéséről?

Semmit. Mi ugyanúgy töltjük fel az adatokat, mint eddig.

A Bodrogon kisebb vízszintemelkedés várható, amely azonban elmarad az I. fok szintjétől.