Le Monde
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy „befogadó” mesekönyv, amely felhúzta a magyar szélsőjobbot. A „Meseország mindenkinek” a maga meleg, transznemű vagy éppen roma hőseivel erőszakos reakciókat váltott ki és jól mutatja, hogy fokozódik a türelmetlenség a társadalmon belül. De hát ebben a kötetben Hamupipőke meleg, roma fiú, Hófehérke pedig fiús lány. Nagyot szólt, amikor megjelent.
A szerkesztő, Nagy Boldizsár azt mesélte, hogy készültek a támadásokra. Ám azt mégsem várták volna, hogy a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, Duró Dóra ilyen rettenetesen reagál és sajtótájékoztatón, kamerák előtt ledarálja a könyvet. Mondván: pártja nem tűri el, hogy a gyerekeket homoszexuális propagandának tegyék ki. A szervezet korábban már kitűnt azzal, hogy elégette a szivárványszínű zászlót.
Pár nappal ezelőtt az ultrakonzervatív páneurópai katolikus CitizenGO honlapja akciót indított, arra kérve minden szülőt, hogy bojkottálják a könyvesboltokat, ha azok a gyerekek ártatlanságát veszélyeztető műveket árulnak. Ugyanakkor az átírt magyar mesék a kiadó melegszervezet sokéves iskolai tapasztalataira támaszkodnak, és olyan életurakra kívántak rávilágítani, amelyek tabunak számítanak.
Célja az volt, hogy megbecsülést szerezzen az LMBT-közösségnek, valamint olyan kisebbségeknek, amelyek megbélyegzettek Magyarországon. Ha egy könyvben romák, fogyatékkal élők vagy feminista hercegnők szerepelnek, akkor főleg a meleg és transznemű hősök váltanak ki közfelháborodást egy olyan országban, amely egyre intoleránsabb az utóbbi években a szélsőjobb, illetve a nacionalista Orbán Viktor hatására. Amikor a miniszterelnök a minap a Kossuth Rádióban arra szólított fel, hogy a melegek hagyják békén a gyerekeket, szó szerint ugyanazt mondta, mint Putyin 6 éve, a „homoszexuális propagandát” bírálva.
A migránsok, a Soros vagy éppen a melegek elleni visszatérő kirohanásokkal, az orosz propaganda régóta modellül szolgál Budapest számára. Nagy Boldizsár dermesztőnek tartja, hogy összemossák a pedofíliát és a homoszexualitást. A jelek szerint azonban ez a hivatalos hozzáállás csak felbátorítja a legradikálisabb köröket. Míg a magyar társadalom a nemiség kérdésében hagyományosan nyitottabb, mint az igen katolikus lengyelek, ám úgy tűnik, hogy az utóbbi időben szorul vissza a melegek elfogadottsága. Köszönhetően a kormánynak és a súlyos demográfiai válságnak.
De Duró Dóra akciója visszafelé sült el, mert a Meseország mindenkinek eredetileg 1500 példányban jött ki, de elkapkodták. A szerkesztő szerint sokan több példányt is vettek, hogy támogassák a kiadót. A kötetből most már 15 ezer darabot nyomtatnak 2. menetben.
Orbán Viktor és a Mazsihisz összecsapása azt jelzi, hogy az ellenzéki összefogás már veszélyes a kormánypártra nézve, ezért a miniszterelnök megpróbálja mind inkább pártpolitikai célokra használni a magyarországi zsidóságot. A politikus, aki ellen sűrűn hangzik el a vád, hogy erélytelenül viszonyul az antiszemitizmushoz, ezúttal fordított egyet a dolgon és azt állította, hogy a legnagyobb magyar zsidó vallási szervezet az amely nem áll ki elég határozottan a zsidóellenességgel szemben. Az előzmény azt volt, hogy a baloldal és a Jobbik közös jelöltje, aki csak szoros versenyben lett 2. a borsodi időközi választásokon, korábban több ízben is antiszemita kijelentéseket hallatott.
A New Yorkban működő Zsidó Hírügynökség érdeklődésére a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége azt válaszolta, hogy már több hónappal korábban egyértelműen visszautasította Bíró László megnyilvánulásait és azóta is fenntartja álláspontját. Azt azonban nem szeretné a szervezet, ha pártpolitikai csatározásokban akarnák bevonni. Egyben köszönetét fejezte ki az állami támogatásért, illetve azért, hogy a hatalom viszonylagos anyagi és vallási biztonságot szavatol a zsidóságnak.
A múlt héten, a Borsod 6-os körzetben ugyan az ellenzék kikapott, de azért bizonyította az erejét, vagyis hogy oda kell rá figyelni, miután tavaly már elhódította a polgármesteri széket Budapesten és 10 másik nagy településen is.
Orbán az elmúlt évtizedben gyakran volt kénytelen szembesülni a váddal, hogy politikája egyre inkább autoriter, idegenellenes és nacionalista, aminek része a Soros György elleni lejárató kampány. Utóbbi miatt a Mazsihisz felemelte a szavát, mint ahogy kifogásolta a Szabadság téri emlékművet is. Az ellenzők szerint a szoborcsoport megpróbálja tisztára mosni Magyarország háborús szerepvállalását.
Az EMIH ugyanakkor más nézeten van, támogatásáról biztosította a bevándorlás-ellenes hivatalos felfogást. Azzal sem ért egyet, hogy antiszemita volna a Sorossal szembeni hadjárat. A Mazsihisz erre úgy reagált, hogy a Chabad mozgalomhoz kötődő szervezet ily módon igyekszik meghálálni a kormánytól kapott apanázst.
Kudarcba fulladhat Németország számára a 750 milliárd eurós újjáépítési program, mert megrekedtek a tárgyalások, de mindenképpen nagy blamázs volna, ha túlságosan elhúzódna az egyeztetés, és emiatt a terv nem léphetne életbe a jövő év elején. Német EP-képviselők azonban azt mondják, hogy szükség esetén megakadályozzák a megállapodást.
A késlekedésnek azért nagy a veszélye, mert hetek óta semmire sem jutnak egymással a parlament, illetve a tagállamok megbízottai, ideértve a hosszú távú költségvetést is. Bár Berlin azt szerette volna, ha a múlt hónap végéig tisztába teszik a dolgot, ám továbbra is alapkérdések maradtak tisztázatlanul. Az idő pedig egyre fogy. Hiszen az esetleges egyezséget még a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk ahhoz, hogy a Bizottság kölcsönt vehessen fel a nemzetközi pénzpiacon a csomag finanszírozására.
Az egyik fő akadály, hogy Strasbourg még 39 milliárdot akar olyan célokra, mint az egészségvédelem, a migráció és a kutatás. Másrészt nem világos, milyen formában kötik a támogatásokat a jogállami elvek betartásához, ami ellen Magyarország és egy pár másik kormány vehemensen tiltakozik. A német köztes javaslat jó pár európai törvényhozó szerint nem megy elég messzire, így fiaskó fenyeget.
A CDU nevében a megbeszélések társelnöke, Monika Hohlmeier rámutatott, hogy csak akkor mennek bele a kompromisszumba, ha kellően hatékony lesz a jogállami mechanizmus. Azaz szavatolja a független igazságszolgáltatást, a sajtó szabadságát és az államapparátus semlegességét. Oliver Freund a német zöldek képviselőjeként pedig kiemelte, hogy a Merkel-kabinet fut Orbán Viktor után, ahelyett, hogy olyan indítványt tenne le az asztalra, amellyel egyetért a nagy többség. Ám ha tagállamok a fülük botját nem mozdítják, akkor reménytelen a hónap végéig érdemi megállapodásra számítani, tette hozzá.
A német elnökségnek meg kell próbálnia, hogy kompromisszumot hozzon ki a nyári csúcsértekezlet sovány eredményéből, ami kényes feladat, mert Orbán Viktor és a jogállamiság megsértésének bűnébe esett más vezetők megtorpedózhatják a berlini javaslatot. Azzal fenyegetőznek, hogy elvetik a több száz milliárd eurós gazdasági segélycsomagot. Ezzel szemben EP-képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy keményebben kell eljárni Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
A kérdés vörös fonalként húzódik végig a tárgyalásokon, amelyeket a német külügyi államminiszter jóformán szakmányban folytat Brüsszelben, miután a vírus miatt sokszor one-man-show-t ad elő Brüsszelben – kollégái inkább otthon maradnak Berlinben, miután a német járványügyi hatóságok egész Belgiumot vörös övezetnek nyilvánították. Roth azonban úgy gondolja, hogy a téma egyedülálló lehetőséget kínál az EU-nak, mármint hogy az megmutassa, milyen értékeket képvisel.
