Boris Johnson a brüsszeli csúcstalálkozó végére időzítette a bejelentését, miszerint az Egyesült Királyság nem köt szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval, hacsak az utóbbi nem változtat radikálisan az álláspontján. A brit kormányfő a tanácskozás első napján jóváhagyott záróközleményből azt a következtetést vonta le, hogy az EU-27-ek nem hajlandók további engedményekre, még mindig beleszólást akarnak a szigetország halászati politikájába és törvénykezésébe. Johnson ugyanakkor közölte, hogy a londoni kormány kész a tárgyalásokra, amelyekre Michel Barnier uniós főtárgyaló tett javaslatot az állam- és kormányfők megbízása alapján. Ennek megfelelően a delegációk hétfőn Londonban folytatják az alkudozást.
Angela Merkel német kancellár a brüsszeli találkozó után tartott sajtókonferenciáján azt mondta, hogy a megállapodás érdekében mindkét félnek engednie kell, de ha ennek ellenére sem sikerülne kompromisszumot elérni, akkor 2021. január elsejéig fel kell készülni a megegyezés nélküli, „kemény” Brexitre. Emmanuel Macron francia államfő ennél nyersebben fogalmazott, szerinte szabadkereskedelmi megállapodás híján az Egyesült Királyság jóval többet veszítene, mint az Európai Unió, mert nagy szüksége van a közösség belső piacára. A londoni taktikázás eredményének nevezte, hogy egyhelyben topognak a tárgyalások arról, az EU halászai a kilépés után is hozzáférhetnek-e a brit felségvizekhez. Mark Rutte holland kormányfő továbbra is „óvatosan optimistán” nyilatkozott az újságíróknak, elmondása szerint a Csatorna mindkét partja kész a kompromisszumra. Boris Johnson pénteki nyilatkozata az ő értelmezésében arról tanúskodott, hogy hajlandó a tárgyalásra, és ezt jó jelnek tekintette. Mindkét félnek óriási gazdasági és geopolitikai érdeke fűződik a megállapodáshoz, fejtegette Rutte.
A 27 vezető még csütörtök este cserélt véleményt a Covid19 járványról, és megegyezett, hogy ezentúl gyakrabban fognak egyeztetni a szükséges lépésekről. Bizonyos megnyilatkozásokból úgy tűnt, hogy az állam- és kormányfői találkozókat is körültekintőbben kéne előkészíteni, minthogy három vezető – Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, Mateusz Morawiecki lengyel és Sanna Marin finn kormányfő – kényszerült teljesen vagy részben távol maradni a megbeszélésektől a vírus miatt. A jelenlévők mindenesetre megállapodtak, hogy erőfeszítéseket fognak tenni a további koordinációra a karanténszabályokról, a határokon átnyúló kontaktkövetésről, a tesztelési stratégiákról, a szűrési módszerek közös értékeléséről és az EU-ba irányuló utazások ideiglenes korlátozásáról. A csúcstalálkozót elnöklő Charles Michel azt hangsúlyozta, hogy ha a tagállamok el akarják kerülni a határok lezárását és a teljes bezárkózást, akkor nincs más út, mint javítani a tesztelések arányát, tökéletesíteni a kontaktkövetést és a fertőzöttek, illetve a veszélyeztetettek elszigetelését.
