Szombattól egy fokozattal emelik Londonban a készenléti szintet a koronavírus-fertőzések terjedési ütemének megfékezése végett.
A brit egészségügyi minisztérium csütörtökön tájékoztatta a tervezett lépésről a londoni választókerületek alsóházi képviselőit. Az intézkedés alapján szombattól a 9 millió lakosú brit fővárosban – Nyugat-Európa messze legnagyobb és legnépesebb városában – a jelenlegi közepes helyett a magas készenléti fokozat lép életbe. Az Angliában e héten meghonosított új, háromfokozatú készültségi rendszerben a közepes szint a legalacsonyabb, utána következik a magas, majd a nagyon magas fokozat, egyre szigorodó korlátozásokkal.
Az északnyugat-angliai Liverpoolban és tágabb körzetében már a nagyon magas szint van érvényben.
Szabadtéren változatlanul legfeljebb hat, nem egy fedél alatt élő ember tartózkodhat egyszerre egymás társaságában, de a vendéglátóhelyeknek 22 órakor be kell zárniuk.
Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere csütörtöki nyilatkozatában támogatta a konzervatív párti kormány intézkedését, mondván: a koronavírus-fertőzés a város „minden zugában gyorsan terjed”, és számos kerületben eléri a százat a százezer lakosonként mért fertőzések száma.
Khan már napokkal ezelőtt jelezte, hogy valószínűleg még ezen a héten várható London átsorolása a közepesnél eggyel magasabb készenléti szintre.
A városháza csütörtöki ülésén a polgármester kijelentette, hogy senki nem akar még több korlátozást, de egyszerűen nincs más lehetőség.
Sadiq Khan szerint országosan is szükség lenne egy nagyon rövid ideig tartó, de szigorú korlátozásokat tartalmazó intézkedéscsomagra a járvány gyorsuló terjedési dinamikájának megtörése végett. Matt Hancock egészségügyi miniszter az alsóház képviselőinek tartott csütörtök délutáni beszámolójában elmondta, hogy
Hancock tájékoztatása szerint Londonban jelenleg átlagosan 97 fertőzött jut minden százezer lakosra, de ez a ráta is gyorsan emelkedik.
A miniszter azonban – utalva arra, hogy a londoni polgármester országos kiterjedésű szigorító intézkedésekre szólította fel a kormányt – megerősítette, hogy a járvány megfékezését célzó kormányzati stratégia központi eleme a helyi szintű védekezés, különös tekintettel arra, hogy egyenetlen a fertőzések eloszlása az egyes országrészek között.
Az MTI tudósításában azt írta, hogy a Munkáspárt – a legnagyobb parlamenti ellenzéki erő – folyamatosan követeli, hogy a kormány országos kiterjedésű védekezési intézkedésekkel fékezze meg a koronavírus-járvány terjedését. Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök azonban több nyilatkozatában is leszögezte, hogy a kormány által kidolgozott háromfokozatú regionális készenléti rendszer a megfelelő módja a járvány elleni védekezésnek. Johnson többször hangoztatott álláspontja szerint a márciusihoz hasonló teljes, meghatározatlan idejű és országos hatályú zárlat újbóli bevezetésének katasztrofális következményei lennének.
A brit gazdaság a március végén elrendelt zárlatot súlyosan megszenvedte: az idei második negyedévben 19,8 százalékkal – a negyedéves mérések 65 évvel ezelőtti kezdete óta példátlan ütemben – zuhant a brit hazai össztermék (GDP) az első három hónaphoz viszonyítva.
Ebben a cikkünkben viszont azzal foglalkoztunk, hogy Boris Johnson feltűnően semmibe veszi a kormány mellett működő hivatalos közegészség- és járványügyi testület, a Sage ajánlásait. A grémium még szeptember 21-én javasolt kéthetes teljes vesztegzárat a „rossz irányba tartó tendencia” megállítására. A tory vezető sem ezt, sem az alternatív tudományos szakértők tanácsát nem fogadta meg. Ők azt az utat követték volna, hogy a nyájimmunitás érdekében enyhítsék a társadalom legnagyobb részére vonatkozó korlátozásokat, ugyanakkor vegyék körül „védőpajzzsal” a lakosság idősebb, illetve súlyos, krónikus betegséggel küszködő, sérülékeny részét.
