Részletekben csepegteti a kormány az építőipar megsegítését és egyben a családok otthonteremtését szolgáló támogatásokról szóló információkat. A sort Orbán Viktor kezdte múlt héten, amikor bejelentette: januártól 2022. végéig ismét 5 százalékra csökken az újépítésű lakások áfája. Később jelezte: további családtámogatások, lakásfelújítási programok is lesznek, amelyekről Novák Katalin fog részletekkel szolgálni. A frissen kinevezett családügyi miniszter azóta azt is közölte: a családok otthonteremtési kedvezményét (csok) igénybevevők az 5 százalékos áfát is visszaigényelhetik majd. Szerdán pedig egy sajtótájékoztatónak nevezett eseményen jelentette be: szintén január 1-től a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási költségeinek felét legfeljebb 3 millió forintig átvállalja az állam. Ennek igényléséhez viszont nem kell csokot fölvenni.
Jogszabálytervezetet eddig se az áfáról, se a lakásfelújítási programról nem hoztak nyilvánosságra. Az MTI tudósítása alapján így a miniszter szavaiból annyi tudható a programról, hogy a január 1-től megkezdett felújítások esetében a számlák alapján fogja visszautalni a pénzt az állam, legyen szó akár anyagbeszerzésről, akár munkaerőköltségről. Az energetikai korszerűsítéstől kezdve a fürdőszoba, a konyha vagy akár az egész otthon felújításáig bármilyen munkálatokra lehet támogatást kapni. Novák Katalin azt is megjegyezte: már most érdemes megállapodni a felújítást vállaló szakemberekkel, mivel feltehetően sokan kívánnak majd élni a lehetőséggel.
A program szűk keresztmetszetét éppen ez jelentheti, hiszen már most is majdnem négy hónapot kell várni egy építőipari szakember megkeresése után a munka megkezdésére. A Mapei augusztusi felmérése szerint a válság előtti időkhöz képest a várakozási idő mindössze két héttel csökkent. Ennek az volt az oka, hogy a beruházások és felújítások kissé visszaestek, a külföldön dolgozó szakemberek pedig tömegesen települtek haza. Azóta viszont az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének szeptemberi felmérésből kiderült, hogy a külföldön munkát vállaló magyar szakmunkások és mérnökök a nyári hónapokban visszautaztak nyugat-európai munkahelyükre, csak párszázan maradtak végleg itthon. Az építőiparban így továbbra is szakmunkás- és mérnökhiány van.
A lakásfelújításoknál is a megfizethető áron, jó minőségben dolgozó szakemberekből van rendkívül kevés. Egy kőművesre 88, egy burkolóra 124, egy villanyszerelőre pedig 130 napot kell várni. Az otthonfelújítási programmal erre a piacra zúdulhat rá egy hatalmas, fizetőképesebb igény, ami jelentősen feltornászhatja az árakat. Így történt ez az elmúlt években a lakásárakkal is a csok bevezetésekor: a fizetőképes kereslettel együtt az árak is drasztikusan megugrottak. Mindez a gyermektelen lakástulajdonosoknak jelenthet a jövőben komolyabb lakásfelújítási költségeket, hiszen őket nem segíti majd az állami támogatás.
Az otthonfelújítási program egyébként felülről nyitott lesz, Novák Katalin ígérete szerint a forrásokat az igényekhez igazítják. A KSH 2016-os mikrocenzusa szerint 1 millió 716 ezer családban élt gyermek. Ha mindegyik maximálisan kimerítené a keretet, akkor ez legalább 5 ezer milliárd forintos programot jelent. Ekkora igény ugyanakkor biztosan nem lesz, hiszen – bár a 4,4 millió hazai lakás többségén jócskán volna mit felújítani – a családok nem tudnak ehhez további 5 ezer milliárd forint önerőt hozzátenni.
