Nem sokkal azután, hogy a kormány márciusban minden iskolában tantermen kívüli munkarendet rendelt el a koronavírus-járvány miatt, egyértelművé vált: a KRÉTA-rendszer (a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) önmagában alkalmatlan a digitális távoktatás megvalósítására. A tanárok ezért más platformokat (mint a Google Classroom, Microsoft Teams, Discord, Zoom) is használni kezdtek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói márciusban egy felmérést is készítettek arról, melyek a legnépszerűbb felületek: a kérdőívet kitöltő pedagógusok egyértelműen a Google Tanterem-alkalmazását tartották a legalkalmasabbnak az online tanításhoz.
Így talán nem véletlen, hogy a KRÉTA új modulja - amely október hatodikától minden iskolában elérhetővé vált, neve pedig Digitális Kollaborációs Tér (DKT) - is ezt vette alapul, legalábbis a DKT-t kipróbáló tanárok szerint. A fejlesztés célja, hogy segítse a tanárok és a diákok online együttműködését, kommunikációját, a feladatok kiadását.
A DKT-ról Hajnal Gabriella, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke a Nemzeti Pedagógus Kar október 7-8. között megrendezett konferenciáján tartott bemutató előadást. Szerinte az új modul „szükségtelenné teszi” egyéb oktatási szoftverek használatát az iskolákban.
– Jó kis Google Classroom koppintás, de így integrálva a KRÉTA-val jól használhatónak tűnik – nyilatkozta egyikük. Pozitívumként emelte ki, hogy nincs szükség újabb adatfeltöltésekre, a tanulók, csoportok, osztályok, tantárgyak és tanórák adatai automatikusan átkerülnek a KRÉTA-ból. A használat során azonban előfordultak problémák: több pedagógus is jelezte, hogy a rendszer hirtelen leállt „váratlan hiba” miatt. A DKT mobiltelefonos alkalmazásával sincsenek többen megelégedve; volt, aki egy idő után be sem tudott lépni a felületre. Sokan attól is tartanak, hogy az iskoláknak kötelezővé teszik majd a DKT használatát.
– Természetesen nem tilos más platformok használata sem – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Ugyanakkor a KRÉTA-DKT szerintük azért is jobb, mert biztosítja a tanulói adatok biztonságos kezelését, szemben „sok más piaci tanulástámogató szoftverrel”. A tanárok figyelmét arra is felhívták, legyenek tekintettel arra, hogy a tanulóknak ne kelljen egyidejűleg sok különböző online platformot alkalmazniuk.
Az Emmi-től szerettük volna megtudni, mennyibe került a rendszer fejlesztése, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ. Érdeklődtünk a Klebelsberg Központnál, valamint a KRÉTA fejlesztéséért felelős eKRÉTA Informatikai Zrt.-nél is, de cikkünk írásáig nem reagáltak megkeresésünkre.
A fejlesztés költségeiről érdeklődött még augusztusban Csányi Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője is, Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azonban csak annyit árult el, hogy a modul fejlesztésének költségeit a kormány költségvetési forrásból biztosította, a KRÉTA fejlesztéseinek eddigi beszerzéseiről pedig a kozbeszerzes.hu oldalon lehet tájékozódni.
Bár kifejezetten a DKT fejlesztésére kiírt közbeszerzést nem találtunk az oldalon, a Klebelsberg Központ még júniusban közzétett egy több mint 1,5 milliárd forintos pályázati felhívást, amely a KRÉTA több moduljának fejlesztését is magába foglalja – feltételezhető, hogy a DKT-t is ennek keretében fejlesztették. A nyertes „természetesen” az eKRÉTA Informatikai Zrt. A cég ezen kívül több más, a KRÉTA fejlesztésével kapcsolatos közbeszerzést is megnyert (például a szakképzés területén is), idén összesen több mint 2,8 milliárd forint értékben.
