Öt év 10 hónap börtönbüntetésre, valamint 6 év közügyektől eltiltásra ítéltek egy 32 éves nőt, aki a pesterzsébeti kormányablakban dolgozott, mint okmányirodai ügyintéző.
A vád szerint a fiatal nőt megkörnyékezte egy szervezett kör és rávette arra, hogy 2015 júniusa és 2016 decembere között 168, többek között ukrán, orosz, azeri, iráni, albán állampolgárságú személy részére valótlan tartalmú magyar magánútlevelet és személyazonosító igazolványt állítson ki.
A nő tudta, hogy az előtte megjelent kérelmezők nem azonosak a honosítási okiratban szereplő magyar állampolgárokkal, ennek ellenére a közhiteles nyilvántartásban a közokiratok adataiként a kérelmezők fényképét és – egyes esetekben – ujjnyomatait a honosítási okiratban szereplő adatokhoz tartozóként rögzítette.
Ezzel segítséget nyújtott abban is, hogy az így kiállított hamis okmányokkal jogosulatlanul átléphessék a határt az érintettek.
A nő ellen bűnszövetségben elkövetett embercsempészés bűntette, valamint 198 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt nyújtottak be vádiratot. Az ítélet nem jogerős, mivel azzal szemben mind az ügyészség (mivel a cselekményeket a törvény öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti), mind a vádlott és védője fellebbezést jelentett be. Utóbbi elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében.
Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat – a nem jogerős elítélés mértékére figyelemmel – tartóztassa le, azonban ezt a bíróság elutasította. Ez ellen a döntés ellen az ügyészség szintén fellebbezéssel élt.
Az ügyben egy ukrán férfit korábban már felfüggesztett börtönbüntetésre és kiutasításra ítéltek hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettére felbujtás miatt.
