Kína, Oroszország, Kuba és Üzbegisztán. Nem túl veretes névsor, már ami az emberi jogi kérdéseket illeti. Ha csak egy közelmúltbeli példát akarunk felhozni: Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt megmérgezték, s csak a szerencsének és a német Charité kórház hozzáértő orvosainak köszönhette felépülését. Bár a Kreml tagadja, hogy köze lett volna az esethez, a jelek azt mutatják: felsőbb körökből rendelhették meg, hogy idegmérget juttassanak a szervezetébe.
Mindezek alapján különösen sajátságos, hogy mindegyik említett országot beválasztott az ENSZ Közgyűlése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába a következő három évre. Rajtuk kívül Bolívia, Franciaország, Gabon, Malawi, Mexikó, Nepál, Pakisztán, Szenegál, Elefántcsontpart, Ukrajna és Nagy-Britannia kapott elegendő szavazatot, Szaúd-Arábia ellenben nem, ami önmagában nem meglepő, hiszen a királyság sem tartozik az emberi jogok nagy védelmezői közé.
A magyar idő szerint kedden este zajlott szavazáson felháborodtak az emberi jogi szervezetek képviselői. „Diktatúrákat beválasztani a világszervezet testületébe olyan, mintha piromániások férkőznének be a tűzoltók közé” – szögezte le Hillel Neuer, az 1993-ban alapított, genfi székhelyű UN Watch emberi jogi szervezet igazgatója.
„Mindig is nyilvánvaló volt, hogy a tanácsban helyet foglaló 47 ország közül nem mindegyik tartja magát következetesen az emberi jogokhoz. A grémium összetétele mindig a geopolitikai realitásokat tükrözi vissza” – mutatott rá a Neue Zürcher Zeitung hasábjain Michael Ineichen, az Amnesty International munkatársa. Hasonlóképpen látja Olaf Wientzek, a Konrad Adenauer Alapítványtól. „Nagyjából úgy fogalmazhatnánk, hogy a világ országainak harmada autokrácia, harmada demokrácia, a többi pedig valahol a kettő között van. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy az emberi jogi tanács sem tökéletes”.
Elmozdulások azonban mégis vannak, amiből lehet azért bizonyos következtetést levonni. Kelet-Európa országai például nem Szlovákiát, hanem Oroszországot támogatták. És az is feltűnő, hogy Chile vagy Peru helyett épp Kubát választottá be a testületbe. „Az olyan jellegű határozatok, amelyek eddig gond nélkül keresztülmentek a testületen, a jövőben már akadályba ütközhetnek” – mutatott rá Olaf Wientzek.
A tanács összetétele nem azt befolyásolja, hogy milyen határozatokat fogadnak majd el, hanem azt, hogy milyen javaslatokat terjesztenek be és tűznek napirendre. A tanács tagjai ugyanis kínosan ügyelnek arra is, hogy olyan tervezetet tegyenek az asztalra, amelynek esélye is van az elfogadásra.
Akadnak olyan vélemények is, amelyek szerint önmagában nincs akkora jelentősége, mert az egyes országoknak – Kínának vagy Oroszországnak – anélkül is lehetőségük volt nyomást gyakorolni a tagokra, hogy a grémium tagjai lennének. Ráadásul mindkét állam az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, így vétójoggal rendelkeznek. S élnek is ezzel. Oroszország az utóbbi időben rendre megakadályozta a szíriai rezsim elítélését célzó határozattervezeteket a vegyifegyverek bevetése miatt. Oroszország ugyanis a damaszkuszi rezsim mellett avatkozott be a közel-keleti államban több mint kilenc éve zajló polgárháborúba.
Kína is sajátosan viszonyul az emberi jogokhoz. Az év nyarán a tanács egy kínai javaslatot fogadott el, amelynek egyértelmű célja az, hogy a grémium tagjai kevesebbet foglalkozzanak egymás bírálatával.
Egy francia diplomata a Le Figarónak elmondta: mind több ország egyre erősödő ellenszenvvel tekint azokra az intézményekre, amelyek az 1944-es Bretton Woods-i rendszer alapján jöttek létre, ezeket ugyanis nyugati típusúaknak tartják. Mindezek alapján különösen sajátos, hogy az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a tanácsból.
