Csak Magyarország és Lengyelország képviselője emelt kifogást a tagállamok jogállami teljesítményét értékelő európai bizottsági jelentéssel szemben az EU-ügyi miniszterek keddi luxembourgi tanácskozásán. Az ülésen elhangzottakat ismerő uniós források szerint a jelenlévők túlnyomó többsége méltatta a szeptember végén közzétett bizottsági beszámolót, amely az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média sokszínűségét, a korrupció elleni harcot, valamint a fékek és egyensúlyok rendszerének működését minősítette a 27 tagállamban. A tárcavezetők általános vitát folytattak, nem véleményezték az egyes országok teljesítményét.
A magyar diplomácia a véleménycsere előtt jelezte, hogy szeretne nyilvános vitát a témáról, de a többség leszavazta a javaslatot. Az ülésen Magyarország nevében felszólalt Varga Judit igazságügyi miniszter többek között megkérdőjelezte a jogállami értékelés jogszerűségét, felvetését azonban a soros német EU-elnökség képviselője, Michael Roth államtitkár visszautasította. Konrad Szymanski lengyel Európa-ügyi miniszter a jelentés módszertanát és objektivitását vonta kétségbe.
Az unió következő hétéves költségvetéséről és helyreállítási alapjáról tartott rövid vitában is előkerült a jogállam, mégpedig az uniós pénzek kifizetésével kapcsolatban. A skandináv, illetve a benelux országok képviseletében felszólalt miniszterek közölték: a hatékony szabályrendszer megalkotása kulcsfontosságú feltétele az EU normális működésének. A magyar és a lengyel tárcavezető visszautasította, hogy a jogállam címszava alatt politikai nyomásgyakorlásra használják a brüsszeli támogatásokat.
A közösség soros elnöki posztját betöltő Németország október végéig megállapodást szeretne a jogállami feltételrendszert tartalmazó rendeletről — derült ki az Európai Parlament, a kormányokat képviselő EU-elnökség és az Európai Bizottság tárgyalódelegációi által tartott első hivatalos megbeszélésen. Lapunkat tájékoztató brüsszeli források szerint a hétfő esti tárgyaláson megmutatkozott, hogy nem csak az egyes kormányok között mélyek az ellentétek, hanem a két társ-jogalkotó — az EP és a kormányközi EU Tanács — nézetei is nagyon eltérőek, különösen a jövőben rendelet hatályáról és a benne foglalt szavazási eljárásról.
A parlament azt szeretné, ha a szankciós mechanizmus akkor lépne működésbe, amikor egy országban sérülnek az uniós értékek, és nem csak konkrét, az uniós büdzsé végrehajtásával kapcsolatos jogsértések esetében. Emellett a képviselők kisebb beleszólást engednének a tagállamoknak a szankciók kiszabásába.
A tárgyalódelegációk a héten technikai szinten folytatják az egyeztetéseket.
