Az európai uniós országok külügyminiszterei hétfőn megállapodtak, hogy az elcsalt elnökválasztás lebonyolításában és a békés tüntetők elleni brutális fellépésekben részes belarusz állami tisztségviselők újabb csoportja ellen léptetnek életbe szankciókat. Ennek keretében büntetőintézkedésekkel fogják sújtani Alekszandr Lukasenkót, akit az EU nem ismer el az ország törvényes vezetőjének.
Josep Borrell uniós kül és biztonságpolitikai főképviselője a szigorítást az elmúlt napok fejleményeivel magyarázta: szerinte a minszki vezetés egyáltalán nem adta tanújelét annak, hogy hajlandó a párbeszédre, a demokratikus átmenetet biztosító intézkedésekre.
A tárcavezetők francia-német javaslatra egyhangúan határoztak az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista megmérgezéséért felelős oroszországi személyek elleni büntetőintézkedések bevezetéséről is. A technikai részleteket szakértőkből álló munkacsoportok fogják kidolgozni a következő napokban, hangzott el a luxembourgi tanácskozás után.
A Navalnij-ügy felgyorsította a nemzetközi emberi jogsértések elkövetőivel szemben alkalmazható európai uniós szankciós rendszer kidolgozását, amelyről az ülésen rövid ismertetést adott a főképviselő. Többen azt szeretnék, ha a tagállamok zöld utat adnának a szabályrendszer minősített többséggel történő elfogadásához, ami kivételes eljárásnak számítana az egyhangú egyetértéshez kötött külpolitikai döntéshozatalban.
Szijjártó Péter a Facebook-oldalán közzétett videójában élesen kirohant az elképzelés ellen, amelyet szerinte Brüsszel és a fősodorhoz tartozó liberális kormányok próbálnak keresztülverni, a migrációt ellenző országok iránti bosszúvágytól fűtve. A külgazdasági és külügyminiszter értésére adta, hogy Magyarország nem fog beleegyezni abba, hogy a közös külpolitikában megszűnjön az egyhangúság követelménye.
