A kirgiz biztonsági erők őrizetbe vették szombaton Almazbek Atambajev volt elnököt – jelentette az Inferfax orosz hírügynökség Atambajev pártjának egyik tagjára hivatkozva.
Atambajevet – ahogy arról a Népszava is beszámolt korábban – korrupció miatt 11 év börtönre ítélték, és őt kedden szabadították ki a börtönből ellenzéki tüntetők, akik azért vonultak még hétfőn utcára, mert szerintük „a hatóságok a választási kampány során hatalmukkal visszaéltek és szavazatokat vásároltak”.
A volt elnök autójára péntek este rálőttek az egyik tanácsadója közlése szerint. A merényletkísérletet a biskeki Ala Too téren követték el, ahol nap közben összecsaptak a Szadir Zsaparov ellenzéki vezető és a volt elnök mellett tüntetők, és lövések is eldördültek.
A tanácsadó azt állította akkor, hogy a titkosszolgálatok merényletre készülnek Atambajev ellen. Biskekben Szooronbaj Dzsejenbekov elnök október 21-ig tartó rendkívüli állapotot vezetett be.
Eközben szombaton összeült a kirgiz parlament, hogy megvitassa az új kormány kinevezését. Az ülésen megjelent a határozatképességhez szükséges 61 képviselő, és a házelnök bejelentette lemondását.
Kinevezése előtt Zsaparov alkotmányos reformokat követelt az új választások kiírása előtt. Hangsúlyozta: Szoronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök megígérte neki, hogy lemond, ha elfogadják az új kabinetet. A leendő miniszterelnök jelezte: nem változtatna a kormány összetételén.
Az 51 éves Zsaparov volt az egyetlen jelölt a tisztségre. Zsaparov korábban Kurmanbek Bakijev egykori elnök tanácsadójaként tevékenykedett. Egyes ellenzéki csoportok szerint a politikus valójában Dzsejenbekov beépített embere.
Szakértők szerint Zsaparov kinevezésével, Almazbek Atambajev volt elnök újbóli őrizetbe vételével, valamint a biztonsági tanácsban véghezvitt személycserékkel Dzsejenbekov helyzete megerősödött. A kirgiz elnök legádázabb ellenfele Atambajev volt.
A közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban múlt vasárnap választásokat tartottak, amelyeken az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba, de az eredményeket végül érvénytelenítették, miután a választáson induló 16 párt közül 11 is közölte, hogy nem ismeri el őket. Tömeges tüntetések kezdődtek Biskekben és több vidéki nagyvárosban, a tüntetők elfoglalták a kormány székházát, az elnöki hivatalt, a parlament és a biskeki polgármesteri hivatal épületét, és kiszabadítottak a börtönből több elítélt politikust. Azóta az országban teljes a politikai zűrzavar. A különböző politikai táborok közötti utcai összecsapásokban több mint 1200 ember megsebesült és egy meghalt.
