Vastag bőre lehet a mi pénzügyi államtitkárunknak. Tállai András melldöngetve jelentette ki – kormánya legendásan bőkezű szociális gondoskodására utalva –, hogy válság ide vagy oda, a nyugdíjasok járandóságának kifizetésénél nem lesznek megszorítások. Így az időskorúaknak aligha kell szoronganiuk: novemberben megkapják az írd és mondd 1,2 százalékos nyugdíjkorrekciójukat, januárig visszamenőleg.
Ez abból adódik, hogy a kormány elszámolta magát, amikor a 2020. évi infláció mértékét mindössze 2,8 százalékosra becsülte, és a januári emelés mértékét ehhez kötötte. Ezzel dacolva a mérvadónak tekintett augusztusi, évesített nyugdíjas fogyasztói árindex 4,0 százalékos lett. Egy hónap múlva a kettő különbségét utalják ki, ami azt jelenti, hogy az állam 10 hónapig ingyen használja a járadékosok pénzének egy részét. A meglehetősen bonyolult nyugdíjprémium kiszámítási modelljével viszont 2020-ban már nem kell senkinek sem bíbelődnie. Ettől a kompenzációs formától ugyanis a jelek szerint mindörökre el kell búcsúznunk.
Látható, hogy az augusztus a maga 4,0 százalékos, évesített nyugdíjas fogyasztói áremelkedésével meglehetősen pocsék hónap volt. Nem beszélve arról, hogy ennek az adatnak a hitelességében erősen kételkedik, aki akár csak egyszer is bevásárolt vagy kifizette valamilyen szolgáltatás árát. A szeptemberi, évesített általános 3,4 százalékos és a nyugdíjasokat sújtó 3,8 százalékos pénzromlási ütem láttán most felsóhajtott az elemzők népes serege: eljött a Kánaán, hiszen az első őszi hónapban csökkent a fogyasztói árindex éves növekedési üteme.
Régóta rögzült az a káros reflex, hogy ha néhány tizedponttal mérséklődik a drágulás, akkor már „hurrát” kiáltanak - megfeledkeznek arról, hogy mindez a korábbi, ugyancsak magas árra épül rá. Az árstatisztika számbavételi technikájának megkérdőjelezhető módja sem képes ugyanakkor elfedni, hogy az alapvető élelmiszerek ára több mint 7, ezen belül a burgonyáé 18 százalékot meghaladó mértékben nőtt. (S csak az ínyencek kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a paprikás krumpli nélkülözhetetlen kellékének tekintett kolbász is közel ennyivel drágult.)
Az a kijelentés, amire a legismertebb banki elemzők egyike ragadtatta magát, hogy az inflációs folyamatokban szeptemberben alapvető változás állt be, a hamis tájékoztatás mintapéldája. Nem beszélve arról, hogy a fogyasztói árindex továbbra is Magyarországon emelkedik a legnagyobb mértékben az uniós tagországok között.
Nem nehéz megjósolni, hogy az úgynevezett inflációs nyomás a koronavírus okozta gazdasági nehézségek árnyékában tovább fog nőni. A Magyar Nemzeti Banknál is tisztában vannak azzal, hogy az ennek nyomán fokozottabb fordulatra kapcsolt bankóprés által előállított nagyobb pénzmennyiség árát valakinek meg kell majd fizetni, ha csak a termelés és a szolgáltatások nem kapcsolnak nagyobb fordulatra. Ennek pillanatnyilag kevés jelét látni. Így nincs más hátra, mint egyre mélyebbre nyúlni a pénztárcába, és egyidejűleg harcolni a magasabb bérekért, no meg a nyugdíjakért.