A főváros költségvetési pályája az iparűzési adóból (HIPA) származó bevétel 35 milliárdos csökkenése és a kormányzati elvonások, többek között a szolidaritási adó 12 milliárdos évközi emelése, valamint a 25 milliárdos bevételkiesés miatt fenntarthatatlanná vált. Már nem a fejlesztési források elapadása, hanem a jelenlegi működési színvonal fenntartása az elsődleges kérdés – mutatott rá a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács mai ülésén Karácsony Gergely főpolgármester.
Ahogy azt néhány nappal korábban a Népszava megírta a főváros a tervezett 174 milliárdhoz képest alig 139 milliárdot remélhet az iparűzési adóból, elmaradnak az osztalékbevételek és akadozik a tervezett értékesítés is.
A járvány és a kormány összesen 69 milliárd forintos lyukat ütött Budapest idei költségvetésén. Októberben 30 milliárd forint értékű beruházást töröltek, 10 milliárd forint értékben átstrukturálták az EIB fejlesztési forrást és 29 milliárd forint értékben adnak el értékpapírokat. Ez azonban nem ismételhető, holott jövőre már csak 210 milliárd forint bevételre számíthatnak, a becsült 254 milliárdos kiadással szemben.
Karácsony Gergely szerint a főváros előtt három út áll.
1. A további évek működési kiadásainak finanszírozására szolgáló értékpapírok eladása, ami 2022-re csődhöz vezet.
2. A kiadások csökkentése, ami az önként vállalt feladatok törlését és a béremelések bizonytalan időre történő befagyasztását jelenti.
3. A fővárosi támogatás és befizetési kötelezettség módosítása. Esélyt adhatna az is, ha a kormány engedélyt adna az úgynevezett újraindítási adó kivetésére. Az átmeneti jelleggel (a teljes foglalkoztatás eléréséig tartó időszakra) bevezetendő adót az 5 milliárd forintot elérő IPA adóalappal bíró cégekre vetnék ki. Az IPA Plusz összege az adóalap 0,5 százaléka lenne nyolc szektorban, köztük a kereskedelemben, a gáz és energiaszolgáltatóknál, a szállításnál, illetve a biztosítási piacon.
