A párt alapítványának elnöke szerint a koncepciót úgy állították össze, hogy számba vették a jelenlegi gazdasági körülményeket, és számításaik szerint a nehézségek ellenére már 2021-ben biztosítani tudnák a 100 ezer forintos – létminimumnak megfelelő – minimális alapjövedelmet azoknak, akinek havi bevétele nem éri el ezt az összeget. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy az alapjövedelem a lakosság szegényebb 70 százaléka számára jobb megélhetést biztosítana, a koncepciót pedig a 2022-es ellenzéki program részévé kívánják tenni.
A munka nélkül is elérhető jövedelem okozta társadalmi feszültség elkerülése érdekében a minimálbért 200 ezer forintig emelnék, illetve differenciált emelésre számíthatnának azok az idősek, akiknek 100 ezer forint körül van a nyugdíjuk. Azoknak is járna alapjövedelem, akik dolgoznak és a fizetésük nem megy 510 ezer fölé: ez a „kiegészítés” maximum nettó 50 ezer lenne, ám sávosan csökkenne a kereset nagyságától függően. A gyermekek után 50 ezer forint alapjövedelmet biztosítanának, igaz, a családi pótlékot kivezetnék.
A koncepció kidolgozói szerint az első évben 3389 milliárdba kerülne az alapjövedelem bevezetése, ami biztosítható a költségvetési kiadások átalakításával. A Párbeszéd szerinti "felesleges kiadások" – például a Paks II. építési költségeinek – átcsoportosítása 1432 milliárd forintot szabadítana fel. A közbeszerzési túlárazások leferagásával 710 milliárdot, progresszív gazdaságpolitikával pedig további 221 milliárdot spórolnának. A párt szakértői szerint csökkentené a büdzsé kiadásait, hogy az alapjövedelemnek köszönhetően egészségesebb lakosság nem terhelné annyira a társadalombiztosítást. A fogyasztás növekedése pedig magasabb adóbevételeket generálna, ami 1838 milliárdos bevételt jelentene a költségvetésnek a Párbeszéd szerint.
Az alapjövedelem ugyanakkor növelné az inflációt, de a koncepció társszerzője, Kis Miklós szakíró szerint csak rövid időre, legfeljebb 2 százalékkal. Kérdés, hogy a nemzetközi kötelezettségeink (haderőfejlesztés, EU-s forrású közigazgatás-fejlesztés) teljesíthetőek-e, ha elvonnák a forrásokat, de Tordai szerint ezek a megállapodások “újratárgyalhatók”.
