Több mint szürreális, ahogy a magyar kormány az Európai Unió, vagy bármely más szervezet bírálatára reagál. Most - a Bizottság jelentését feltehetően előre ismerve - Orbán Viktor, afféle előcsapásként, nekirontott Vera Jourová biztosnak, természetesen sértődötten, mégpedig a magyar emberek nevében, aztán megint jött a Sorosozás. (Mellesleg: a volt macedon miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit épp a napokban ítélték hazájában nem jogerősen másfél év börtönre, amit itt csak azért említünk meg, mert az ő nevéhez kötik a Stop Soros „feltalálását”.)
A magyar kormány tagjai és a Fidesz uniós képviselői sietve jelentették ki: a magyar kormányt a négy vizsgált területen is elítélő bizottsági anyag teljes egészében a Soros Györgyhöz és az ő alapítványához köthető civil szervektől származik; a vizsgálatba nem vonták be a kormányt, nem voltak kíváncsiak a véleményére, egyoldalú és torz jelentés született.
Természetesen mi már hozzászoktunk, és talán Európa is, hogy az Orbán-féle kommunikációban már nincsenek érvek, kizárólag Sorozás folyik, hazug módon persze. Hiszen az egyébként az összes uniós országra kiterjedő vizsgálat lehetőséget adott ugyan a civil szervezeteknek, az úgynevezett NGO-knak, hogy kifejtsék a véleményüket, de kértek tájékoztatást kormányzati emberektől és nemzetközi szervezetektől is, így például az európai csalás elleni hivataltól, vagy mondjuk a Velencei Bizottságtól. Mégis: a Méltányosság
Politikaelemző Központ szakértője hibaként rója fel, hogy a vizsgálatba csak a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány kormánykritikus szervezeteit vonták be, ami – mint a fentiekből is kiderül – kifejezetten méltatlan kritika.
Vajon egy olyan országban, ahol már teljesen eltüntették a fékeket és ellensúlyokat, és ahol lényegében már csak ezek az NGO-k maradtak meg mint ellenőrző – de hatáskör nélküli – szervezetek, ugyan kinek a véleményét kellett volna kikérni? Netán a Civil Összefogás Fórumét, amely az Orbán-rezsim tenyeréből eszik, és kizárólag a politikai ellenzéket képes támadni? Vagy azon kormánytagokét – például Varga Juditét -, akik hivatásukat megcsúfolva végzik a munkájukat, és érvrendszerükben a legfontosabb elem a Sorosozás?
Velük szemben most a tudományos élet képviselői, vagy például újságírók és bírók oszthatták meg álláspontjukat az Európai Bizottsággal a jogállamiság helyzetéről. Ezen felül nyolc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Romaversitas Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire. Kétségtelen, a Méltányosság nincs közöttük.
Ha ott lenne, elemzőjük vajon mit mondana? Azt, hogy Magyarországon kiegyensúlyozott a média, független az igazságszolgáltatás, nincs állami korrupció, és működik a fékek és ellensúlyok rendszere? Mert ha nem, akkor több mint méltatlan beállni a Sorosozók énekkarába. Hagyjuk azt meg a kormánynak.