Egy régi, több évtizedes ellentét éleződött komoly konfliktussá szinte pillanatok alatt a Kaukázusban. Az azeri és az örmény felek szembenállása közismert, a vitatott státusú Hegyi-Karabah pedig szinte tökéletes ürügyet szolgáltat mindegyik félnek, ha élezni szeretnék a feszültséget. A szembenállók tüzérségi fegyverekkel lövik egymást. Noha aggasztók a körülmények, ez egyelőre csak egy pozíció szerző háború – vélekedik Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Mint a Népszavának elmondta, erre utal az is, hogy a szárazföldi csapatokat visszafogja mindkét fél, inkább drónokat és rakétákat vetnek be. Halottakat senki sem szeretne nagy számban látni, mert annak mind a két oldalon negatív belpolitikai visszhangja lenne.
Ugyanakkor kevés esély mutatkozik arra, hogy a felek a tárgyalóasztal mellett, önerőből tudják rendezni a viszonyt. Szerdán Ilham Alijev azeri államfő bejelentette, hogy nem látja értelmét a párbeszédnek, a harcok befejezésének egyetlen feltétele az örmény erők kivonása Hegyi-Karabah területéről. Utóbbi pedig aligha fog megtörténni, így a gyors lezárás még jó ideig várat magára. Tálas Péter úgy véli, mivel az azeriek kezdték harcokat, csak akkor hagyhatnak fel velük, ha valamiféle győzelmi jelentést tudnak kommunikálni.
Putyin és Erdogan sakkjátszmája
A két ország ellentétét és a térség stabilitását két katonai nagyhatalom, Törökország és Oroszország befolyásolja. Moszkva az örmények, Ankara az azeriek oldalán áll. Ugyanakkor Tálas Péter szerint egyelőre nincsen bizonyíték arra, hogy a két fél ténylegesen beavatkozott volna a konfliktusba. Ha ez megtörténik, akkor várható a helyzet eszkalálódása – véli a biztonságpolitikai szakértő. Kérdés persze, Putyinnak a belarusz helyzet után mennyire hiányzik még egy hasonló jellegű probléma a nyakába. Ráadásul annak fényében, hogy ugyan eladnak fegyvereket Jerevánnak, de csak hitelre. Mint a Népszava korábban írta, a Kreml-nek annak ellenére sem áll érdekében beleállni a konfliktusba, hogy Moszkva stratégiai szempontból fontos katonai bázist működtet örmény területen. Erre utalhat Szergej Lavrov külügyminiszter bejelentése is, miszerint Moszkva kész közvetítő félként közreműködni. Vagyis, mint ha magára akarná hagyni az örmény vezetést, amellyel eddig is voltak vitás kérdései. Talán abban reménykednek, hogy a konfliktus miatt távozik a jelenlegi örmény vezetés, s egy olyan jereváni kormány kerül hatalomra, amely sokkal jobban idomul Oroszországhoz.
A térség erőviszonyait alapvetően nem írja át az, ami az utóbbi napokban történik – magyarázta a Népszavának Egeresi Zoltán, Törökország-szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint kulcskérdés, Oroszország mennyire áll be Örményország mögé. Emlékeztetett arra is, a 90-es évek óta a mostani tűnik a legdurvább összecsapásnak. Ugyanakkor Erdogan belpolitikai céljaira tökéletesen fel tudja használni a harcokat, mivel az azeriek védelmét eladhatja nemzeti ügyként, mivel a török nép is szolidáris velük. Törökország mindenesetre a szíriai polgárháborúban edzett milicistákat és felfegyverzett drónokat bocsát Baku rendelkezésére.
A nemzetközi közösségek is mozgolódnak az ügyben, de sem az EU-nak, sem pedig az Egyesült Államoknak nincsen érdemi ráhatása a történésekre. A legfrissebb jelentések szerint 16 azeri veszítette életét a küzdelmekben, Örményország pedig 104 katonai és 23 civil áldozatról számolt be.
Budapest Bakuval van
A magyar kormány napokig hallgatott. A Népszava kérdésére a következő válasz érkezett:
- közölte a külügy. Hozzátették, a fellángoló örmény-azeri konfliktusban a feszültségek csökkentését, és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Minszki Csoportjának társelnöki egyeztetései keretében létrejövő tárgyalásos megoldást támogatjuk.
A válasz azért sem meglepő, mert a kormány a maga módján korábban megtette a maga értékválasztását: 2012-ben kiadta Bakunak az azeri baltás gyilkosság elkövetőjét, így elnyerte Azerbajdzsán szimpátiáját – és egyben Örményország utálatát is. Utóbbi pedig a kereszténységét és annak védelmét fennen hangoztató Orbán-kormánytól kissé visszatetsző.
