Ha a jogállamisági és költségvetési kérdések összekötéséről szóló vita akadályozza a koronavírus-járvány miatt szükséges pénzügyi alap elindulását, lehetőség van kormányközi megállapodásra, az EU intézményein kívül – így kommentálta az MTI-nek nyilatkozva Orbán Viktor, hogy az Európai Bizottság súlyos jogállami problémákat fogalmazott meg a Magyarország helyzetét vizsgáló jelentésében, ezek pedig pénzügyi szankciókhoz, az uniós források elvonásához is vezethetnek.
Válság van, most ne a jogállammal foglalkozzunk
Orbán a koronavírus kiváltotta gazdasági válsággal magyarázta, hogy az uniós döntéshozók akaratát is megkerülve, uniós tagállami megállapodásokkal jutna forráshoz. „Most válság van Európában, most válságot kell kezelni, ezt a pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni az országok számára, és nem lehet a sebességet lassítani jogállamiságról szóló vitákkal” – magyarázta a miniszterelnök a távirati irodának.
750 milliárd euró a tét
Orbán a brüsszeli EU-s csúcstalálkozó előtt nyilatkozott a közmédiának. Azt is elárulta, hogy várakozása szerint a találkozón - formálisan vagy informálisan - biztosan szó lesz arról a nyáron meghozott döntésről, mely szerint Közvetkező Nemzedék (Next Generation Fund) névvel nagy arányú pénzügyi alapot hoznak létre a bajba jutott gazdaságok, az európai országok megsegítésére, az unió hétéves büdzséjén túl.
Erre a 750 milliárd eurós alapra számít most Orbán Viktor, és ehhez szeretne gyorsabb, intézményi vitáktól mentes hozzáférést biztosítani a kormányközi egyezményekkel
Marshall-segély a fehéroroszoknak
A miniszterelnök arról is szólt, hogy a mostani EU-csúcson a tervek szerint alapvetően inkább külpolitikai témák szerepelnek a napirenden, így a Törökországgal kialakítandó kapcsolat, a Kínával való hosszabb távú kapcsolat kérdése és a Fehéroroszországban kialakult helyzetre adandó uniós válasz. Utóbbival kapcsolatban a visegrádi négyeknek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) van egy önálló kezdeményezésük, egyfajta európai Marshall-segélyt szeretnének nyújtani a fehéroroszoknak - emlékeztetett.
Nemet mondtak Orbánnak, de még mindig válaszra vár
"Még nem kaptam választ, de most mindjárt indulok Brüsszelbe, és majd ott nyilván kapok" - mondta a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy néhány napja levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben arról tájékoztatta, hogy „Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései” miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Vera Jourovával, és álláspontja szerint az EU-biztosnak a tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges.
Orbánnak talán nem személyes levélben reagáltak, de
kiáll Jourova mellett. Azt sem állítható egyértelműen, hogy Vera Jourova Magyarországot és a magyar embereket sértette volna meg: az Európai Bizottság alelnöke valóban szokatlanul keményen fogalmazott, ám nyilatkozata nem az ország, hanem személyesen a miniszterelnök és kormánya ellen irányult, ahogy ezt hangsúlyozta is a Politicónak adott interjúban.
Az alelnök korábban egy szójátékkal élve azt mondta, hogy Orbán Viktor nem illiberális (illiberal), hanem beteg (ill) demokráciát épít. Arra sem volt ugyanakkor még példa, hogy egy kormány egy vita vagy sérelem miatt megszakítsa kétoldalú kapcsolatait az unió valamelyik vezetőjével.
Orbán Viktor szerint mindenesetre a magyar álláspont – mely, úgy tűnik, a sajátját jelenti - továbbra is változatlan: az Európai Bizottság tagjainak, ideértve Vera Jourovát is, a törvények szerint pártatlannak és objektívnek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy nem beszélhet tiszteletlenül egyetlen országról sem és egyetlen ország polgáraival sem. „Magyarország polgáraival sem beszélhet tiszteletlenül egyetlen tisztségviselője sem az Európai Uniónak” - jelentette ki.
