A béke fáradhatatlan követét veszítette el a Közel-Kelet, a régóta gyengélkedő Szabáh el-Ahmad el-Dzsábir Ál-Szabáh kuvaiti emír keddi halálával. A 91 éves korában elhunyt uralkodó annak szentelte életét, hogy a forrongó térségben hidakat építsen az ellenségeskedő hatalmak között. Számos fegyveres konfliktusban és országok közötti vitában vállalt közvetítő szerepet, miközben az összes országgal jó viszonyra törekedett. Szabáh 1963 óta határozta meg a kuvaiti külpolitika irányvonalát, először külügyminiszterként, majd 1992-től kormányfőként, 2006 után pedig emírként. Az ő megközelítésének köszönhetően válhatott az Öböl-menti miniállam meghatározó szereplővé a Közel-Keleten. Közvetítői törekvései mellett humanitárius tevékenységét is általános elismerés övezte. A néhai emír gyakran rendezett donorkonferenciákat a különböző konfliktusoktól szenvedő civilek megsegítésére és ezeken általában ő maga is nagylelkűen adakozott: sokszor több pénzt ajánlott fel hazája nevében, mint amennyit a térség nagyobb országai.
Szabáh halálával várhatóan csökkeni fog Kuvait külpolitikai jelentősége, mivel családtagjaiból hiányzik az a több évtizedes diplomáciai tapasztalat, ami megkönnyítené a regionális hatalmak közötti lavírozást. Az utódjának kijelölt féltestvére, a tegnap trónra lépő 83 éves Navaz sejknek már aligha lesz ideje felnőni a szerephez. Az új emír előrehaladott kora és a egészségügyi problémái miatt várhatóan feladatainak egy részét átadja a leendő trónörökösnek, akinek személyéről egyelőre nincs döntés. A hírek szerint az uralkodói família több tucat tagja versenyez a trónörökösi pozícióért, köztük Szabáh elsőszülött fia, a 72 éves Nászer sejk. Navaznak az lenne az érdeke, hogy gyorsan eldőljön a kérdés, elkerülendő a potenciális trónkövetelők között 2011 és 2014 közötti megtapasztalt nyilvános sárdobálást, ami nem tett jót a család megítélésének.
A trón leendő várományosának nehéz kihívásokkal kell majd szembenéznie, hiszen a hagyományok szerint ráhárul a feladat, hogy elsimítsa a kormány és a parlament közötti esetleges nézeteltéréseket. Márpedig a koronavírus-járvány és a pandémia következtében alacsony olajárak komoly lyukat ütöttek a büdzsén. Kuvait jelenleg a tartalékait éli fel, ezért a trónörökösnek meg kellene győznie a széles jogkörökkel rendelkező, teljességében önálló törvényhozást, hogy hagyják jóvá az államkötvények kibocsátását lehetővé tévő jogszabályt. A képviselők jelentős része azonban addig nem hajlandó erre, amíg a kabinet nem ismerteti az arról szóló terveit, hogy hogyan kívánják visszafizetni az így keletkező adósságot. A kormány a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében többek között áfa és más adónemek bevezetését tervezi, hogy az olajeladásokon kívül egyéb jelentős bevételi forrása is legyen az államkasszának, de az erről szóló javaslatcsomag éppen a honatyákon akadt el. A képviselők vélhetően azért sem támogatják ezt a népszerűtlen intézkedést, nehogy visszavessék saját népszerűségüket a novemberben esedékes parlamenti választásokat.
