Európai Unió;Orbán Viktor;jogállamiság;Vera Jourová;

- Nem teljesül Orbán követelése

Szerdán új német javaslat kerülhet az asztalra a jogállami mulasztásokat pénzügyi szankciókkal sújtó rendelettervezetről.

“Vera Jourová alelnök élvezi Ursula von der Leyen elnök töretlen bizalmát, Orbán Viktor levelére pedig időben válaszolni fog” - így reagáltak az Európai Bizottság szóvivői a magyar miniszterelnök legfrissebb brüsszeli megmozdulására a testület keddi sajtótájékoztatóján.

A kormányfő hétfő este levelet írt a bizottsági elnöknek, amelyben Jourová lemondását követelte a német Der Spiegel múlt szombati kiadásában megjelent, a magyar kormányt bíráló interjúja miatt. Azt is közölte, hogy Magyarország felfüggeszt minden politikai érintkezést az értékekért és átláthatóságért felelős alelnökkel.

Orbán Viktor felháborodását az váltotta ki, hogy Vera Jourová a német lapnak azt állította, a magyar miniszterelnök “beteg demokráciát épít”, és a magyarok nagy része nem tud szabad véleményt formálni a sajtóban tapasztalható kormányzati túlsúly miatt. Kérdésünkre, hogy vajon a bizottsági elnök egyetért-e az alelnök kritikájával, a szóvivők annyit jegyeztek meg: “Ismertek az aggodalmaink a magyarországi jogállam állapotával kapcsolatban, ezeket legfeljebb eltérő stílusban fogalmazzuk meg”.

A válaszokból az is nyilvánvalóvá vált, hogy Jourovának esze ágában sincs lemondani, sőt: szerdán ő fogja bemutatni a jogállam helyzetéről készült országjelentéseket Didier Reynders igazságügyi biztos társaságában. A Magyarországról várhatóan borús képet festő dokumentum az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a korrupcióról, a média sokszínűségéről, valamint a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének működéséről ad értékelést.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor közvetlenül a jelentés közzététele előtt vette célba a liberális pártcsaládhoz tartozó bizottsági alelnököt. A kormányfő - mindamellett, hogy Vera Jourová is igen erős szavakat használt - szorongatva érzi magát azért is, mert formálódik a jogállami mulasztásokat pénzügyi szankciókkal büntető rendelettervezet, amely még felvizezett formájában is elfogadhatatlan a számára. Diplomáciai források lapunkat arról tájékoztatták, hogy a német soros EU-elnökség szerdán “szükség esetén” új javaslatot fog letenni az asztalra, válaszul a tagállamok ellenvetéseire. 

Brüsszelben meglepetést keltett, hogy a magyar kormány úgy döntött, felfüggeszti a politikai kapcsolatait Vera Jourovával, forrásaink nem emlékeztek hasonló lépésre az EU történetében. A szóvivők nem kívántak belemenni annak taglalásába, hogy a lépésnek milyen jogi következményei lehetnek.  "Az Európai Bizottság ajtaja nyitva áll a magyar kormány képviselői előtt, és a feleknek kommunikálniuk kell” — hangsúlyozták. 

Az általunk megkérdezett jogi szakértő, Laurent Pech, a Middlessex Egyetem professzora azonban úgy vélte, hogy a magyar kormányfő magatartás sértheti az uniós szerződést, amelynek 4. cikkelye kimondja: Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. A tagállamok tartózkodnak minden olyan intézkedés­től, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását”. Az előírásokat különösen tiszteletben kell tartania egy olyan országnak, amely ellen 7. cikkelyes eljárás folyik a jogállam megsértésének kockázatai miatt — mutatott rá az egyetemi tanár.

Rövid határidőt adott BrüsszelA magyar kormánynak szerdáig kell válaszolnia az Európai Bizottságnak, hogy milyen lépéseket tett a civiltörvényt jogellenesnek minősítő európai bírósági döntés végrehajtására — mondta a Népszavának Christian Wigand szóvivő, hozzátéve: a kötelező erejű bírósági ítéleteket a tagállamoknak késlekedés nélkül, azonnal át kell ültetniük a gyakorlatba. A felvilágosítást kérő levelet még szeptember 7-ikén adták postára Brüsszelben. A 444.hu cikke szerint a pécsi székhelyű Emberség Erejével Alapítvány idén augusztusban azért nem jutott az oktatási tevékenységét segítő, 72 ezer eurós uniós támogatáshoz, mert nem volt hajlandó igazolni, hogy külföldről kap támogatást. Az EU-s források szétosztását koordináló magyar közalapítvány ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy az “átláthatósági törvény” értelmében a nem-kormányzati szervezet nyilatkozzon a külföldi szponzorairól. Csakhogy a LexNGO néven elhíresült jogszabályt az Európai Unió Bírósága még júniusban elkaszálta, vagyis augusztusban már nem lehetett volna arra hivatkozva adatszolgáltatást és nyilvántartásba vételt követelni. Magyarországnak azonnal végre kellett volna hajtania az ítéletet, amely kimondta: az évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő nem-kormányzati szervezetek regisztrációjának követelménye több ponton sérti az uniós jogot. Ha Magyarország nem hajlandó végrehajtani az Európai Bíróságnak a civiltörvényről hozott ítéletét, akkor újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat ellene a törvényszegés miatt járó pénzbüntetés mértékének a megállapítására. H. K.

A korábbi vezető kedd reggel tudhatta meg, hogy közös megegyezéssel távozik.