Továbbra sincsenek pontos szabályok a veszélyeztetett korcsoportba tartozó vagy krónikus betegséggel küzdő pedagógusok koronavírus-járvány alatti foglalkoztatására. Egy általános iskolában tanító, diabéteszes olvasónk azzal kereste meg lapunkat: többször is próbált már tájékoztatást kérni, milyen intézkedések történtek az érintett pedagógusok védelme érdekében, de választ sehonnan sem kapott.
– A krónikus betegséggel küzdőknek ez a járvány sokkal nagyobb kockázattal jár, mint egészséges társaiknak. Minden fórumon, minden alkalommal elmondják, hogy vigyázni kell a krónikus betegekre. Az iskolában hogyan? Általános iskola alsó tagozatán nem kell a gyereknek maszk. A pedagógus napi száz vagy annál több gyerekkel is találkozik, órákat tölt velük, miközben a gyerekek tünetmentes hordozók lehetnek – írta, hozzátéve: szeret dolgozni, „de élni is”.
Áprilisban még az operatív törzs, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma is arra figyelmeztetett: fokozottan vigyázzanak magukra a krónikus betegséggel küzdők. „Különösen fontos, hogy óvják magukat a szív-érrendszeri-keringési, rosszindulatú daganatos, krónikus légúti megbetegedésben, valamilyen anyagcsere-betegségben (például diabéteszben), vagy máj- és vesebetegségben szenvedők. A koronavírussal való fertőződés esetén ugyanis a betegség lefolyása súlyosabbá válhat náluk, ami növeli annak kockázatát, hogy kórházi, adott esetben intenzív terápiás kezelésre szorulnak” – írták. Fontosnak tartották azt is, hogy az említett krónikus betegségekben szenvedők ne menjenek közösségbe.
Ennek ellenére sem az Oktatási Hivatal, sem a Klebelsberg Központ által kiadott tájékoztatókban nem lehet olvasni arról, mit kell tenniük az intézményeknek a krónikus beteg tanárok védelme érdekében. Ugyanakkor a szeptember 11-i Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a veszélyeztetett csoportba tartozó pedagógusokkal kapcsolatban – újságírói kérdésre – azt mondta: a minisztériumban is az a gyakorlat, hogy a krónikus betegek, valamint a 60 év felettiek dönthetnek az otthoni munkavégzés mellett.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint a tanárok esetében ez nem ilyen egyszerű. Totyik Tamás lapunknak elmondta, lehet kérvényezni az otthoni munkavégzés elrendelését, de arról nem a pedagógus, hanem az intézményfenntartó dönt. Egységes protokollok híján azonban nem valószínű, hogy minden esetben egységes döntések születnek. Azt sem lehet tudni, pontosan milyen betegségek tartoznak az érintett körbe; például a magas vérnyomás olyan krónikus betegségnek számít-e, ami miatt egy pedagógus fokozottan veszélyeztetett?
– Ha minden krónikus betegségben szenvedő pedagógust haza kellene küldeni, rengeteg iskolát be kellene zárni. Nagy valószínűség szerint ezért sincsenek részletes szabályok – vélekedett a PSZ alelnöke. Mint mondta, legalább az elvárható lenne, hogy azokon a tanórákon, amelyeken veszélyeztetett tanárok tanítanak, a diákoknak is kötelező legyen a maszkviselés.
Érdeklődtünk a Klebelsberg Központnál, a tankerületek, valamint az intézményvezetők kaptak-e valamilyen külön tájékoztatást arról, hogyan védjék a krónikus betegségben szenvedő pedagógusokat, de cikkünk írásáig nem kaptunk válaszokat.
