Szinte nincs Magyarországon olyan család, amelyben ne fordulna elő magas vérnyomás, érszűkület, szívritmuszavar vagy szívinfarktus. Az EU átlaggal összehasonlítva hazánkban jóval magasabb az szív-, érrendszeri betegségekkel küzdők aránya – derült ki a KardioKözpont megbízásából készült kutatásból. Az online kérdőíves felmérésben, amelyet a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. készített, összesen 500 18 év feletti felnőttet, fele részben nőt és férfit kérdeztek meg. A válaszadók közel kétharmada volt érintett szív- és érrendszeri betegségben. 37 százalék volt azok aránya, akik személyesen, 25 százalék családilag, 21 százalék pedig személyesen és családilag is érintett. A férfiak, a Nyugat-Magyarországon élők és az idősebb korosztályba tartozók között magasabb az érintettség aránya.
A kutatásból kiderült, bár a válaszadók nagy többsége tisztában van a genetika és az életmód szerepével, csak kevesen tesznek az egészségük megőrzéséért. A szív-érrendszeri betegségekhez kapcsolódó ismeretekről az derült ki, hogy a magyar felnőttek meglehetősen tájékozottak. Ennek oka valószínűleg az, hogy mint első számú halálok, ez a terület erősen fókuszban van – mondta Sztancsik Ilona, az intézmény kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az eredményeket elemezve.
A válaszadók többsége elutasította a tévhiteken alapuló állításokat, illetve tudta, hogy mi a teendő a szív- és érrendszeri problémákkal élők egészségmegőrzésével kapcsolatban. 53 százalék például nem ért egyet azzal, hogy ha egyébként jól van, nincs szükség kardiológiai kivizsgálásra. 64 százalék nem fogadta el azt az állítást, amely szerint amíg a magas koleszterinszint nem jár tünetekkel, nem kell foglalkozni vele. A válaszadók 71 százaléka tudta, hogy megfelelő gyógyszerelés mellett is szükséges az életmód reformja a kardiológiai betegségek kezeléséhez. 78 százalék nem értett egyet azzal, hogy a magas vérnyomás addig nem veszélyes mértékű, amíg nem zavarja a látást és 75 százalék nem tartotta igaznak azt a kijelentést, hogy a magas vérnyomás nem veszélyes mértékű, amíg nem okoz fejfájást. 78 százalék tisztában volt azzal, hogy szív-és érrendszeri betegségek esetében a tünetek elmúlásával is szükséges az orvosi felügyelet.
„Nagyon érdekes eredmény és még számunkra is meglepő kissé, hogy milyen sokan látják tisztán az életmód jelentős szerepét a betegségek kialakulásában” – mondta Sztancsik Ilona. A megkérdezettek közel 90 százaléka tudta ugyanis, hogy az elhízás, a dohányzás, a stressz és a mozgásszegény életmód hozzájárul a szív-, érrendszeri betegségek kialakulásához. Valamivel kevesebb, de még mindig 80 százaléknyian voltak tisztában azzal is, hogy a cukorbetegség is rizikófaktor.
A szív- és érrendszeri betegségekben személyesen nem érintettek többsége (64%) is nyitott lenne az éves kardiológiai szűrővizsgálatra. Az átlagosnál magasabb érdeklődés a fiataloknál és a 65 pluszos korcsoportban tapasztalható, valamint a férfiaknál. Ehhez képest az mindössze a felnőttek 4 százaléka vesz részt rendszeres kardiológiai kivizsgáláson. Ezért betegség- és tünetspecifikus csomagokat hoztak létre, hogy a páciensek választhassanak például magas vérnyomás-, ritmuszavar-, mellkasi fájdalom-, szívinfarktus megelőző-, stresszes életet élőknek szánt vizsgálatok közül – mondta a kardiológus.
„Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen szakítanak »a gyógyszer majd mindent megold« szemlélettel. Ezért életmód csomagokkal is segítjük a változtatni akarókat, kidolgozott programokkal várjuk a vérnyomást-, a koleszterinszintet csökkenteni szándékozókat, stroke utáni életmódprogramot, ischaemiás rehabilitációs programot, sőt érszűkület megelőző és testsúlycsökkentő életmódprogramot is kidolgoztunk. Hosszú távon szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy jóval kevesebb szív-és érrendszeri betegség alakuljon ki, a betegségek komplex kezelése elterjedtebb legyen, a betegek pedig jóval magasabb életminőséggel élhessenek” – hangsúlyozta Sztancsik Ilona.
A szív világnapját a Kardiológiai Világszövetség kezdeményezésére 2000 óta szeptember 29-én tartják.
