Már néhány nappal a november 3-i választás után a legfelsőbb bíróság elé kerül a Barack Obama idején a megfizethető egészségügyi ellátásról hozott törvény. Az Amerikában leggyakrabban Obamacare-ként emlegetett jogszabály húsz millió ember számára az egyetlen lehetőség, hogy orvosi kezelést kaphasson és még többen vannak olyanok, akiktől az egészségbiztosítók rövid úton meg akarnak szabadulni az előzetesen fennálló betegségeik miatt. A republikánusok a koronavírus-járvány közepette sem tettek le az Obamacare eltörléséről és azt remélik, hogy döntés idején már a legfelsőbb bíróság tagja lesz a Donald Trump által szombaton jelölt Amy Coney Barrett.
A 48 éves jogászprofesszort csak három éve választották bírónak. Fiatalon a konzervatív Antonin Scalia legfőbb bíró mellett dolgozott, akit a példaképének tekint. Bár a jelölését bejelentő fehér házi ceremónián meleg szavakkal emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Ruth Bader Ginsburg legfőbb bíróról, nem hagyott kétséget afelől, hogy nem kíván a feminista ikon nyomába lépni. Ehelyett Scaliát idézte és azt ígérte, hogy hozzá hasonlóan a törvények betűjéhez fog ragaszkodni, a bíráknak ugyanis nem szabad beleszólniuk a politikába.
A jobboldalon azonban éppen ideológiai és politikai alapon meghozott döntéseket várnak tőle. A nők testük feletti önrendelkezéséről szóló 1973-as legfelsőbb bírósági döntés felülvizsgálatában reménykedő államok egy része már „bekészítette” saját, az abortuszt tiltó törvényét, hogy azonnal léphessenek, ahogy elhárulnak az elfogadás jogi akadályai. Amy Coney Barrett hívő katolikus, jogász férjével öt saját gyermeke - köztük a legkisebb, a Down-kóros Benjamin - mellett két, Haitiről örökbe fogadottat is nevelnek. Korábbi ítélet-indoklásai és jogi cikkei alapján ellenzi az abortuszt, ugyanakkor nem világos, hogyan foglalna állást annak teljes tiltása ügyében. Jogi szakértők szerint az a legvalószínűbb, hogy a legfelsőbb bíróság visszautalja a döntést az egyes államoknak, így lesz, ahol tiltani és lesz, ahol engedélyezni fogják a terhességmegszakítást.
A jelölt már ezen a héten találkozni fog a megválasztása szempontjából kulcsfontosságú szenátorokkal. Hivatalos meghallgatása október 12-én kezdődik és ha minden a republikánusok elképzelései szerint alakul, még a november 3-i választások előtt beiktatják. A demokrata párti ellenzéknek kevés lehetősége van. Meg fogja próbálni lassítani a kinevezést és fel fogja szólítani a bírót, hogy vonja ki magát az elnökválasztás eredményét érintő döntésekből. Trump világossá tette, hogy adott esetben számít a plusz voksra, ami felfogásuk szerint önmagában is indokolná, hogy az új bíró még ne vegyen részt az ítélkezésben. Az ellenzéki szenátorokat azonban saját táborukból is figyelmeztetik a jelölt hitével kapcsolatos konfrontáció veszélyeire. A republikánusok éppen ezt szeretnék, mert mozgósítaná vallásos választóikat.
Közben már több mint 860 ezren le is adták a voksukat. Ez mintegy 86-szor annyi, mint ahányan négy éve éltek a korai szavazás lehetőségével.
