Az eredeti tervek szerint szerdán hozná nyilvánosságra az Európai Bizottság azokat az országjelentéseket, amelyek a jogállamiság helyzetét elemzik az Unió 27 tagállamában. Brüsszeli források ugyanakkor arról beszéltek a Népszavának, hogy egy héttel elcsúsztathatják az eseményt, mégpedig azért, mert a hét második felében tartják azt a csúcstalálkozót, amelyet Charles Michel tanácsi elnök koronavírus fertőzöttsége miatt kellett elhalasztani. Többen attól tartanak ugyanis, hogy - a minden bizonnyal vitákat ingerlő - dokumentumok elterelnék az állam és kormányfők figyelmét az eredeti napirendről (Törökországról és a migráció kezeléséről).
A Bizottság nem erősítette meg a halasztást, amelyről várhatóan hétfőn döntenek hivatalosan. Az országjelentések tartalmát egyébként - információink szerint - többé-kevésbé már most is ismerik a kormányok. Így van ez Magyarország esetében is, forrásunk szerint ugyanis Varga Judit igazságügyi miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már biztosan belenézhetett a dokumentumba. Úgy tudjuk, a jelentés kifejezetten kritikus lesz a magyar jogállamiságot illetően, egy kormánytag egyenesen „Sargentini-jelentés II.”-nek nevezte a dokumentumot, Judith Sargentini holland zöld párti EP-képviselő 2018-as beszámolójára utalva.
Információink szerint a magyar kormány a várható kritikák miatt "kommunikációs ellenoffenzíván” dolgozik, ráadásul ebben Lengyelország is részt venne, sőt a magyar kormány bevonta az uniós tagállamokban működő magyar nagykövetségeket is. A külképviseleteknek az adott országban fellelhető jogállami anomáliákat kellett kigyűjteniük és a Külügyminisztériumnak továbbítaniuk.
Az Európai Unióban mostantól folyamatosan napirenden lesznek a viták a jogállam érvényesüléséről — jegyezte meg Didier Reynders igazságügyi biztos a hamarosan megjelenő országjelentésekkel kapcsolatban a La Libre Belgique című lapnak adott hétvégi interjújában. A politikus közölte, hogy a tagállamok Európa-ügyi miniszterei következő ülésükön, október 13-ikán általános vitát fognak tartani a bizottsági dokumentumról, novemberben pedig megkezdik az egyes országokról szóló értékelések megtárgyalását. Első körben Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Észtország kerül sorra. A tervek szerint fokozatosan mind a 27 tagállam a miniszterek “ítélőszéke” elé kerülne, majd a jelentéseket az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek is megvitatnák. Reynders nem árult el részleteket a bizottsági tervezet tartalmáról, csupán annyit mondott, hogy az felhívja a figyelmet a kedvező folyamatokra és a hiányosságokra egyaránt. Magyarország például sokat költ az igazságszolgáltatás digitalizációjára, ami dicsérendő, tette hozzá. "Ugyanakkor különbséget teszünk a speciális, például a forráshiány miatt felmerülő problémák és a jogállam rendszerszintű leépítése között” — hangsúlyozta a belga nemzetiségű biztos. - Halmai Katalin
„Orbán beteg demokráciát épít”Az Orbán Viktor kormányfő által szorgalmazott demokrácia nem illiberális, hanem egyszerűen beteg – fogalmazott az Európai Bizottság alelnöke. Vera Jourová a német Spiegelnek adott interjújában arról is beszélt: Magyarországon eltűnőben a sajtó sokszínűsége, ami azért nagy baj, mert demokrácia nem létezik, ha a társadalom nem tud szabadon tájékozódni. A Bizottság emiatt nagyobb figyelmet fordít a média függetlenségére. Hozzátette: nem hajlandó engedni abból, hogy a következő pénzügyi időszakban a demokratikus normák érvényesülésétől kell függővé tenni az uniós támogatások kifizetését.
