Több mint 323 ezer álláskereső szerepel a legfrissebb adatok szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterében: ez tavaly szeptemberhez képest harmadával, azaz 80 ezerrel több munkanélkülit jelent. Az elmúlt hónapokhoz viszonyítva ugyanakkor már harmadik hónapja csökkenő tendencia látszik: augusztushoz óta 6,2 százalékkal, azaz 21 300 fővel kevesebben regisztráltatták magukat álláskeresőként.
A munkanélküliek több mint fele – összesen 169 500 álláskereső – azonban semmilyen pénzügyi ellátást nem kap. Akik kapnak valamit, azoknak is csupán alig több, mint a fele részesül álláskeresési ellátásban, a többieknek csak szociális jellegű juttatás marad. Ennek részben az az oka, hogy az álláskeresők negyede, mintegy 79 ezer ember tartósan munkanélküli, azaz egy éve, vagy már annál is régebben keres munkát. Márpedig az álláskeresési ellátás mindössze három hónapig jár: ez egész Európában a legszűkmarkúbb munkanélküliségi ellátás.
Maga a támogatás a korábbi bruttó bér maximum 60 százaléka, de legföljebb 161 ezer forint lehet havonta. Ez jár három hónapig 2010 óta: akkor ugyanis a Fidesz-kormány Európában példátlan módon lerövidítette az álláskeresési támogatás folyósítási idejét, és a koronavírusválságra tekintettel sem hosszabbította meg, hiába kérték a szakszervezetek. Három hónap munkanélküliség után így már csak a 22 800 forintos szociális támogatást lehet kérni. Szeptemberben több mint 71 ezer embernek ebből az összegből kell megélnie.
A koronavírus miatt tavasszal munkájukat elvesztők is könnyen azzal szembesülhettek, hogy hiába regisztráltak, nem kapnak anyagi támogatást. Az álláskeresési járadék feltétele ugyanis a megelőző három évben legalább 360 napos bejelentett munkaviszony vagy vállalkozói jogviszony megléte. Utóbbi is csak akkor számít, ha a vállalkozó a járulékokat rendre befizette. Márpedig a válság miatt bajba került ágazatokban, például a turizmusban vagy a vendéglátásban igen gyakori a feketemunka, azaz a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Emiatt lehetséges az, hogy a regisztrált munkanélküliek kevesebb, mint harmada – alig több, mint 82 ezer ember – kapott csak szeptemberben álláskeresési ellátást. Mindezek következtében miközben egy év alatt harmadával lett több az álláskeresők száma, az ellátás nélkülieké több mint felével bővült.
Az NFSZ adataiból az is kiderül: szeptemberben csaknem 28 ezer pályakezdő szerepelt a nyilvántartásban, így ők az álláskeresők 8,6 százalékát teszik ki. A legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de e két megye mellett jelentős a számuk még Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megyében is a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma. A pályakezdő munkanélküliek több mint harmadának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, 6,5 százalékuk viszont diplomával a zsebében keres állást.
Eközben szeptemberben a foglalkoztatók összesen 26 700 ezer üres álláshelyet jelentettek be. A legtöbb új munkaerőigény Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád megye, a főváros, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megye területére koncentrálódott, de jelentős volt a bejelentések száma Baranya, Pest és Csongrád-Csanád megyében is. A fenti megyékben jelentették be az állások majdnem kétharmadát. A foglalkoztatók ugyanakkor szeptemberben 822 személyt érintő csoportos létszámleépítést is bejelentettek. A leépítések elsősorban a légiszállítást kiegészítő szolgáltatás, az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, az illatszer-nagykereskedelem, az egyéb általános rendeltetésű gép gyártása és a műszaki vizsgálat, elemzés ágazatokat érintették főként Budapesten, valamint Veszprém, Pest és Baranya megyében.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a gazdaságvédelmi intézkedések együttes hatásának köszönhetően csökkent a júniusi mélypont óta 53 ezer fővel a regisztrált álláskeresők száma; a három hónapja töretlen mérséklődés a munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő programok érdemi hatásának tudható be. Bodó Sándor közleményében azt hangoztatta: a kormány a továbbiakban is a munkahelyek tartós megőrzésén és a gazdasági növekedést ösztönző intézkedéseken dolgozik, de ennek részleteiről továbbra sem árult el semmit.
A munkanélküliség felfutását visszafogó, Bodó Sándor által is hivatkozott bértámogatások - a Kurzarbeit program - ugyanakkor a nyár végével lejártak, szeptemberben már nem lehetett ilyet igényelni. Új programokról pedig egyelőre nem tudni semmit. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön kiadott inflációs jelentésében figyelmeztetett is: a második hullám miatt ősszel és jövő év elején a foglalkozás csökkenése várható. Az év végén összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd a versenyszférában, mint 2020 elején – vázolta Balatoni András, az MNB igazgatója. A jegybank háttéranyagából kiderül, hogy a harmadik negyedévben mintegy 3,4 millió ember dolgozott a versenyszférában. Ez a létszám 2021 első hónapjaira akár 100 ezer fővel is csökkenhet. Hasonló folyamat rajzolódik ki a munkanélküliségi rátában is, ami a borús előrejelzések szerint felkúszhat egészen 6,5 százalékra is, de rövidtávon meghaladja az 5 százalékot.
