- írja a WWF. A szervezet élő folyók programjának szakértője a döntéssel kapcsolatban azt mondta, jó döntést hozott az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Samu Andrea szerint a Hajógyári-sziget árhullámoktól való bevédése nemcsak a sziget természeti értékeire lett volna káros, de összességében fokozta volna Budapest árvízi kockázatát is. Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója pedig úgy véli, ez az ügy is megmutatta, mennyit számít a közösség ereje. "Sem Budapest lakosai, sem a társadalmi szervezetek nem hagyják már szó nélkül a környezetromboló beruházásokat. A szeptember 17-én elindított petíciónkat egy hét alatt közel 10 000-en írták alá, akiknek ezúton is köszönjük, hogy kiálltak a sziget megóvása mellett" - fogalmazott.
A Hajógyári-szigetre tervezett beruházásra a Népszava hívta fel a figyelmet. A legelső lépés az volt, hogy a kormány nem sokkal a világörökségről szóló UNESCO-szavazás előtt kivette a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül a szigetet. Ezt követően a szigeten működő vállalkozások körében beszédtéma lett, hogy „valami készül” Hajógyárin. A találgatásokat aztán felerősítette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tavaly egy sor, részben műemléki romokat is rejtő parcellát hirdetett meg bérletre. Majd azonnali hatállyal 628 millió forintot csoportosított át a kormány a Hajógyári (Óbudai) sziget árvízvédelmének a megvalósítására.
Később durva fakivágások tervéről érkezett hír, tüntetést is tartottak, majd a kormány nem sokkal később kihátrált a beruházás mögül.
