Szeptembertől felfüggesztették a fogmosást a pécsi óvodákban. Az óvodai vezetők közösen döntöttek így, azt gondolván, hogy az egymás mellett fogat mosó gyerekek fröcskölése, a fogkefék és poharak esetleges egymáshoz érése a csoportba bejutó koronavírus terjedését megkönnyítené. A tiltásról értesülő fogorvosok elhibázottnak tartják a döntést, erről beszéltek is a helyi lapokban. Elmondták, hogy az ovisok 90 százalékának van már rossz foga, és ennek megakadályozására ebben a korban kell kialakuljon a fogmosás rutinja, ezért volt hiba megszüntetni a fogak óvodai ápolását. Ám hiába a szakmai kritika, a pécsi óvodákban továbbra sincs fogmosás.
A szülők egyébként azért érzik elhibázottnak a fogmosás elhagyását, mert az óvodában a távolságtartás betarthatatlan, életidegen. Az ovisok állandóan egymás közelében vannak, összedugják fejüket, a kicsik lehelete összekeveredik, ezért, ha bekerül közéjük a vírus, akkor az úgyis megállíthatatlan lesz. Így a fogmosásnak már nem igen jut szerep a vírus terjesztésében.
Ám a szülők nemcsak emiatt vakarják a fejüket értetlenül. Szeptember óta a gyerekek kéztörlőjét nem hetente, hanem három naponta kell kimosni. Az ágyneműt meg nem két hetente, hanem hetente.
– Ennek mi értelme? – kérdezte az egyik szülő. – Attól félnek talán, hogy miután pénteken hazaviszem a lányomat az oviból, szombaton egy vírus bemászik az ágyneműs szekrénybe, és aztán hétfő délután, alváskor ráugrik a gyerekre? Ha az egyik gyerek ágyneműje és a törölközője vírusos, akkor a gyerek is az, és attól a gyerektől a többi is az lesz. Ha sűrűbben mossuk a lepedőt, semmi sem változik.
Megkérdeztem az óvónőket a rendeletekről: nevetés és legyintés volt a válasz, meg az, hogy tudják, semmi értelme az egésznek. Kérdeztem a döntést meghozó óvodai vezetők egyikét, s ő is elismerte, hogy „nincs eleje” az említett szigorításoknak, hisz, ha náluk egy gyerek vírushordozó lesz, akkor mindenki elkapja, akkor is, ha nem mosnak fogat és akkor is, ha fél óránként mossák ki a törölközőket meg a lepedőket. De akkor miért hozták az említett szabályokat, faggattam tovább. Mert az operatív törzs azt kérte, hogy saját hatáskörben tegyünk meg mindent a megelőzésért, mondta az óvodavezető, és azt ajánlották, cseréljük sűrűbben a törölközőt meg az ágyneműt. Ha ez kell, hát legyen! Nem akartuk, hogy azt mondják, tétlenek vagyunk. De jobbat, megfelelő szakmai tanácsok nélkül nem tudtunk kitalálni.
Amúgy a szülőknek nem jelent különösebb terhet, hogy gyakrabban kell mosniuk az ágyneműt meg a törölközőt, megtesznek ők ennél többet is, inkább a szigorítások logikátlanságán akadnak fenn. – Az értelmetlen szabályok azért rosszak – vélte az egyik apuka -, mert ha azokat nevetségesnek tartjuk, akkor az összes többi szabály, az értelmes is veszít a súlyából.
