Ursula von der Leyen ismét a témával kapcsolatos javaslatokat rendre megtorpedózó visegrádi országok ellenállásától tart. A javaslat értelmében, melynek kidolgozásában igen fontos szerepet játszott Németország, a tagországokat törvényesen kötelezik arra, hogy az uniós támogatások fejében vegyük ki a részület a menekültkérdés megoldásából. Ez az üzenet Magyarországon és Lengyelországon kívül Ausztriában, Szlovéniának, illetve a Cseh Köztársaságnak szól. A Bizottság évente teszi majd közzé, hogy az egyes tagországoknak hány menekültet kell befogadniuk – írta a Reuters. Ez egyebek mellett az adott állam népességétől és gazdasági teljesítményétől függ. Az egyes országok ugyanakkor felajánlhatnak segítséget a menekültválság által legjobban sújtott országok számára. A Bizottság pénzügyi támogatást nyújt a befogadott menekült után. Ha egy tagállam nem teljesíti a Bizottság követeléseit, súlyos pénzbüntetést kaphat.
A bizottsági elnök már múlt heti, az EU helyzetéről szóló beszédében utalt arra, hogy az eddigiekhez képest más megközelítés várható, mert leszámolnak a dublini rendelettel. Ennek elődje, a dublini egyezmény 1997 szeptemberében lépett hatályba azzal acéllal, hogy egy menekült ne nyújthasson be menedékkérelmet több uniós tagországban. A megállapodásról 2003-ban már uniós rendelet született. A jelenleg hatályos, úgynevezett Dublin III módosítása több éve napirenden van. Sok tagállam már régóta azt hangoztatja, hogy a rendelet felett eljárt az idő. Ezért különösen a mediterrán országok fogadták nagy lelkesedéssel a bizottsági elnök bejelentését arról, hogy a dokumentum hatályát veszti. A jelenlegi szabályozás értelmében ugyanis annak az uniós tagországnak kell foglalkoznia a bevándorló menekültkérelmével, ahová érkezett.
Ez pedig komoly terhet rótt a római és az athéni kabinetre. Giuseppe Conte olasz kormányfő kabinetje nevében üdvözölte, hogy a Bizottság „fordulópontot” tervez az uniós menekültpolitikában. Hasonlóképpen foglalt állást Jeorjiosz Kumucakosz görög migrációs miniszterhelyettes, aki szerint a dublini rendszer megbukott. Az eddigit egy új mechanizmusnak kell felváltania – közölte. Von der Leyen javaslatában várhatóan kiemelt szerepet játszik az EU külső határainak védelme. Erre utalt a Die Welt című német lapban kedden megjelent interjújában Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője, aki szerint jelenleg ez a legfontosabb feladat.
A nagy kérdés az, miként fogadják a bizottsági előterjesztést a visegrádi országok. 2015 szeptemberében az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többséggel úgy döntött, hogy minden tagországnak be kell fogadnia menekülteket, ezek az országok azonban hajthatatlanok voltak, az EU bírósága emiatt két ízben is elmarasztalta Magyarország mellett Lengyelországot és Csehországot. Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa mindenesetre múlt hétvégén úgy foglalt állást, minden tagországnak késznek kell lennie a menekültek megsegítésére. Egyúttal derűlátónak mutatkozott arra vonatkozóan, hogy Magyarország és Lengyelország megszavazza a javaslatot. Ez mindenesetre hosszadalmas folyamat lesz. Az utóbbi években jelentősen csökkent az Olaszországra és Görögországra nehezedő migrációs nyomás. Míg idén január 1. és szeptember 10-között 49 539 menekült érkezett Európába, 2015-ben több mint egymillióan érkeztek az EU területére.
