hiány;államadósság; NER;sportakadémia;Gazdaságvédelmi Alap;

- Sportakadémiákra, kajak-központra költ a kormány gazdaságvédelem címén

Újabb a 185 milliárd forintot költött el a kormány a tök üres gazdaságvédelmi alapból – így a presztízsberuházásokat szolgáló kiadások a hiányt és az államadósságot növelik. A fővárostól további öt milliárdot vonnak el a gazdaságvédelem jegyében.

A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiára 68 millió forintot, a honvédelmi sportközpontokra 90 milliót, az emelt szintű könnyűzenei képzési központ építésnek előkészítésre 64 millió forintot szavazott meg a kormány, ráadásul mindezt az úgynevezett gazdaságvédelmi alapból vennék ki – derül ki a Magyra Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A hétfői döntésekkel összesen 185 milliárd forintot költött a kormány, ám egyetlen egy döntés sem kapcsolható sem a szoros értelemben vett gazdaságvédelemhez pláne nem a járvány elleni védekezéshez.

A költségvetés gazdaságvédelmi alapjából eddig 1852 milliárd forintot költött a kormány, annak ellenére, hogy eleve csak 923 milliárd forint volt benne. A 929 milliárdos túlköltés így az idei költségvetési hiányt és az államadósságot növeli, ami akár üdvözölhető is lenne, ha a kormány a bajba jutott cégek támogatásra, vagy a szélesebb körű ingyenes tesztelésre, a egészségügyi bérek rendezésre költené a pénzt. Ám ehelyett a NER közeli ágazatok beruházásaira illetve a állam normál működtetésre megy el a pénz.

A mostani 185 milliárdos döntéscsomagból:

  • 15 milliárdot kap a Miniszterelnökség közelebbről meg nem nevezett beruházásokra

  • 2,7 milliárdot költenek a Nemzeti Olimpia Központ működésre

  • 11,5 milliárdot a már működő stopakadémiák napi működtetésre

  • 42,5 milliárdot a Miniszterelnöki Kabinetiroda turisztikai fejlesztésekre

Ezek a költések a kormánynak kedves ágazatok támogatásra megy el. A turisztikai fejlesztések vitathatatlanul gazdaságélénkítési célokat szolgálnak, de nincs közük a gazdaságvédelemhez. Ugyanis a pénzből jellemzően nem a csődben ment fővárosi szolgáltatók kapnak forrást a túléléshez, hanem új, főként vidéki szállodaberuházások. Ezzel komoly megrendeléshez jut a szintén NER-ellenőrzés alatt lévő építőipar és új kapacitásokhoz a turizmus – ám ez utóbbinak majd 2022 utáni években lehet gazdasági haszna.

A költések másik csoportjába azok a  döntések tartoznak, amely az állam által ellenőrzött cégeke, ágazatok támogatásra szolgálnak. E pénznek többségét a pandémia nélkül is kifizetné a kormány, sőt ezeket a kiadásokat meg kellett volna tervezni a költségvetési törvényben - vagyis semmi közük a sokat hangoztatott gazdaságvédelemhez.

Így jut:

  • 4,3 milliárd a útdíjfizető rendszer működtetésre

  • 21,4 milliárd forint a vasúti pályahálózat fenntartásra

  • 29,5 milliárd az vasúti cégek (MÁV, Gysev) a vasúti személyszállítás támogatásra

  • 32 milliárd a Volánok, a buszközlekedés veszteségeinek finanszírozásra

  • 2,5 milliárd a nemzeti kukaholding az NHKV Zrt. a működésre – vagyis a veszteséget kipótlásra

  • 10,3 milliárd az állami víziközművek működtetésre – vagyis a veszteségek pótlásra

Egy külön döntésben a kormány arról is gondoskodott, hogy öt milliárd forinttal csökkentse a fővárosi önkormányzat támogatását a pénzt a Miniszterelnökség kapja. A kormány korábban döntött arról, hogy nem a főváros és Karácsony Gergely főpolgármester döntsön arról, hogy mely utakat kell felújítani a fővárosban, hanem erről az ehhez is értő Gulyás Gergely kancellária- miniszternek kell döntenie.

 

Aggasztó a koronavírus magyarországi terjedése, ha így folytatódik komplett gyárak állhatnak le – ez pedig lelassítja a gazdasági kilábalást is.