;

Bioritmus;demencia;Alzheimer-kór;

Illusztráció

- Nem csak a betegnek nehéz "a mindent elpakoló öregúr" kórsága

A rejtélyes és félelmetes, alamuszi módon kezdődő Alzheimer-kór hónapját szeptemberben, a világnapját ma tartják.

Szeptember 21-én tartják a „lappangó, nagyon alamuszi módon kezdődő kórság, az egyik legrejtélyesebb és legfélelmetesebb betegség, az Alzheimer-kór világnapját. 

A "felejtés betegségének" világnapjaMegrendezését 1994-ben kezdeményezte a Nemzetközi Alzheimer Társaság, Magyarországon 2001 óta tartják. A betegséget arról Alois Alzheimer német ideggyógyászról nevezték el, aki 1907-ben elsőként írta le a tüneteit.   

Mint megírtuk, a gyakran „mindent elpakoló öregúrként” is jellemzett elváltozás egy visszafordíthatatlan, időben egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során egyre romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, amíg már a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes elvégezni. 

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, a kockázata az életkorral nő. Magyarországon, 250-300 ezer ember szenved demenciában, a gyakoriság az életkorral nő; 65 év alatt alig fordul elő, fölötte viszont ötévente 5 százalékkal nagyobb a valószínűsége, ami azt jelenti, hogy a 85 év körüli korosztályban majdnem minden második embernél kifejlődhet – mondta korábban Kovács Tibor, a Budai Egészségközpont neurológusa a Népszavának.

A betegség, amely nem feltétlenül jár együtt az öregedéssel, lassan kezdődik. Eleinte csak enyhe feledékenység jellemzi. Gondot okozhat a rövidtávú emlékezés, a betegnek nem jut eszébe például az ismerőseinek neve vagy egy egyszerű matematikai feladat megoldása nagy nehézséget jelenthet. A betegség előrehaladtával aztán a feledékenység egyre jobban befolyásolja a mindennapi életet. A közepesen súlyos állapotban a beteg elfelejthet fogat mosni, fésülködni, problémája lesz a beszéddel, a megértéssel, az írással vagy az olvasással. Később a beteg idegessé, ingerlékennyé vagy akár agresszívvé is válhat, gyakori, hogy nem talál haza, és otthonától távolra is elbolyonghat. Végső stádiumban teljes felügyeletre van szüksége – olvasható a Budai Egészségközpont honlapján.    

Mivel a betegség kialakulásának mechanizmusa még nem ismert, nem is gyógyítható. Gyógyszeres kezeléssel lassítható a gyors hanyatlás, tovább megőrizhetők a szükséges képességek és az önálló életvitel. Egyes kutatások szerint a beteg állapotának romlása bizonyos vitaminok (D, E és B), omega-3 zsírsavak és az agyi oxigénellátást javító gyógynövények segítségével lassítható.

Tíz figyelmeztető jel

  • A mindennapi életet érintő emlékezetkiesés, amely a napi dolgok elfelejtésén túl az új információk befogadásának, megőrzésének a nehézségeivel is jár.

  • A mindennapi feladatok elvégzésének nehézsége: a rögzült, a rutinszerűen végzett folyamatok elfelejtése.

  • Nyelvi nehézségek: gyakran használt szavak elfelejtése vagy a szövegbe nem illeszkedő szavak használata.

  • A térben és időben való tájékozódó képesség elvesztése: például az adott nap vagy a konkrét hét beazonosításának nehézsége, illetve egy-egy megszokott helyszín fel nem ismerése.

  • Az ítélőképesség elvesztése: például a betegségtudat teljes hiánya vagy az időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása, nem megfelelő öltözködés.

  • Az absztrakt gondolkodás nehézségei: például számológép használatának nehézségei.

  • "Mindent elpakoló öregúr": dolgok összetévesztése, összekeverése, például a vasaló a hűtőszekrénybe, a karóra a cukortartóba helyezése.

  • Akár éles változások a kedélyállapotban és a viselkedésben.

  • Személyiségben bekövetkező változások.

  • Teljes érdektelenség: a családdal, a barátokkal és a kedvenc tevékenységekkel szemben is.

/Forrás: felejtek.hu/

Az Alzheimer-kór világnapja alkalmából a Hűség című filmet az alkotói, Szekeres Csaba rendező-operatőr és Gáspár Judit producer szeptember 21-én éjfélig ingyen elérhetővé teszik ide kattintva. Az Alzheimer című dokumentumfilmben, amelyet Kollár István készített, orvosok, kutatók és családtagok beszélnek arról, hogyan lehet segíteni a betegségben szenvedőknek. „Az Alzheimer című dokumentumfilmet nem csak a betegségben érintetteknek szánjuk. Azt szeretnénk, ha mindenki látná, mindenki tanulna abból, amit lát." – írta a film Facebook-oldalán a rendező.

A matematikai analízist kutató akadémikus 84 évet élt.