A főváros 200 millió rendkívüli támogatást biztosított a fenntartásában lévő hajléktalanszállóknak: az idősek, beteg mellett ugyanis az otthontalanok a legkitettebbek a járvány terjedésének. Ez jelentős összegnek mondható, hiszen Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes tájékoztatása szerint a hajléktalanellátás évente 5,4 milliárdot visz el, amelyből 980 milliót különféle pályázati támogatásokból teremt elő a hajléktalanellátásért felelős Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI).
A városvezetés szerint a legnagyobb veszélyt az jelentené, ha ha a koronavírus terjedésének második hulláma összecsúszna az influenzajárvánnyal és a téli krízisidőszakkal. A helyzetet tovább súlyosbítaná, ha a tavalyi és a tavalyelőtti, aránylag enyhe télnél hidegebb időjárás köszöntene be. Ebben az esetben további férőhelyek megnyitására lesz szükség – válaszolta a Népszava kérdésére a Városháza.
Mint emlékezetes, a zsúfoltság csökkentése érdekében akart újabb hajléktalanszállót nyitni a főváros a járvány első tavaszi hulláma idején. Karácsony Gergely főpolgármesterék akkor több mint 500 új helyet alakítottak ki, de az ellátottak közötti megfelelő távolság tartásához további befogadóhelyek létesítését tervezték. Első nekifutásra Csepel egyik évek óta üresen álló, fővárosi tulajdonú iskolaépületében alakítottak volna ki pandémiás hajléktalanszállót, de Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester nyílt levélben tiltakozott, majd Németh Szilárd honvédelmi államtitkár, a városrész fideszes országgyűlési képviselője szólította fel a Karácsonyt, hogy hagyjon fel a tervével.
A főváros méltatlannak tartva a vitát inkább úgy döntött, hogy a Városháza egyik szárnyába fogadja be a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet idejére azokat a hajléktalan embereket, akik vállalják a karantént. Ezt Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere kifogásolta. A vitát végül Budapest Főváros Kormányhivatala zárta rövidre azzal, hogy elutasította a fővárosi önkormányzat kérelmét, mondván a Városháza épülete műemlék, a hatályos építész szabályzat is tiltja a szálláslétesítést, ráadásul a turizmus szempontjából se lenne szerencsés ott egy ilyen létesítmény. A fővárosi önkormányzat megtámadta a döntést a Fővárosi Törvényszéken, de egyelőre az első tárgyalási napot sem tűzték ki. A kormányhivatal tiltása miatt az építkezés leállt, de ha a Fővárosi Törvényszék felülbírálja a kormányhivatal döntését, akkor a 30 férőhelyes szálló hamar megnyitható.
A városvezetés másik kapacitásbővítő döntése jóval kisebb vihart zavart. A BMSZKI Gyáli úti átmeneti szállásán élő, mentorálást nem igénylő, de saját otthonnal nem rendelkező lakóinak kerestek átmeneti szállást a járvány idejére. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő, a Hungária körút és a Kőbányai út sarkán álló öt emeletes, összesen 187 lakásos épület alkalmasnak tűnt a célra. A házban lévő lakások közül 71 került a BMSZKI használatába 2020 áprilisában, azóta 61 lakásba 91 ügyfél költözött be. A fennmaradó tízet is hamarosan elfoglalják új lakói.
– A nyár és a kora ősz mindig a téli felkészülés jegyében telik, most ez kiegészül a koronavírus-járvány esetleges második hullámára való előkészületekkel. A pandémia tavaszi betöréséhez képest az máris előny, hogy a különféle védőfelszerelésekből jelentős készletek állnak rendelkezésre, és vannak kész védekezési protokollok is – magyarázta Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója. A fővárosi extrapénzzel a járványvédekezés ütötte költségvetési lyukakat tömködik majd be. A fő cél továbbra is az ellátottak „szétosztása” a szállók között, mert a zsúfoltság csökkentése az első hullám idején is hasznosnak bizonyult. A helyzet nem reménytelen, hiszen a fővárosi hajléktalanszállók 50-70 százalékos kihasználtsággal működnek. A szállások felét a fővárosi önkormányzat, felét a civil és egyházi szervezetek biztosítják.
