CNN
A HírTV sem tudja, miért válik meg hivatalától az Egyesült Államok budapesti nagykövete, de az biztos, hogy Trump személyes jó barátja november 1-én, tehát közvetlenül a választás előtt távozik. A korábbi üzletembernek nem volt semmiféle diplomáciai tapasztalata, amikor a Fehér Ház gazdája két éve Budapestre küldte. Az eltelt időben udvarolt Orbánnak, az ország szélsőjobbos erős emberének, aki elnyomja a civil társadalmat és kemény bevándorlás ellenes politikát valósított meg, noha az EU rosszallja azt. A Freedom House a tavasszal közzétett jelentésben azt írja, hogy a magyar kormány immár a látszatra sem ügyel, mármint hogy tiszteletben tartja a demokratikus intézményeket. Ezért az országot többé nem lehet jogállamnak tekinteni.
Cornstein volt az, aki tető alá hozta Orbán és Trump washingtoni tárgyalását tavaly májusban. Mint emlékezetes, a találkozó után a házigazda méltatta a magyar politikus teljesítményét. A jelentés hozzáteszi, hogy hazatér az USA pekingi nagykövete is, de a volt iowai kormányzóról az a hír járja, hogy azért, mert az elnök azt akarja, hogy segítsen neki a választási hadjáratban.
Guardian
Már csak a diákok állnak ellen Orbánnak, aki egyre több hatalmat igyekszik a kezében összpontosítani – írja George Szirtes, a magyar származású angol költő, az angolszász kultúra tekintélyes alakja, akit nyugodtan lehet a magyar irodalom nem hivatalos nagykövetének tekinteni a szigetországban, hiszen műfordítói munkássága is hatalmas. Mint rámutat, a kormányfőnek alighanem már csupán az SZFE hiányzik a gyűjteményéből, de ha annak a skalpját is megszerzi, akkor nem marad számottevő független intézmény az országban.
Hozzáteszi, hogy a Fidesz uralma megingathatatlannak látszik, már szinte nincs olyan kulcsterület, ahová ne terjesztette volna ki a csápjait. De még többet és többet akar. A színi egyetemnek azt rója fel, hogy az balliberális és ez meg is pecsételi az iskola sorsát. A kormánypárt a már jól bevált metódust veti be: az általa kijelölt kuratórium zárja vagy nyitja a pénzcsapot, aszerint hogy az adott intézmény hajlandó-e parírozni. A magyar társadalom történelmi okokból nem ismeri a szervezett ellenállást, az embereknek nemigen akaródzik, hogy szembeszálljanak a mindenkori urakkal, nehogy mondjuk, kipenderítsék őket az utcára, ezért kilátástalan az érdemi szolidaritás.
Vidnyánszky megtestesíti a hazafias lelkesedést, egyúttal névlegesen keresztény, tehát kiválóan alkalmas a hatalom számára a munka elvégzésére a színházi életben. Ma már jóformán mindenben ő dönt. Úgy gondolja, hogy ő az a kívülálló, aki levezényli a megtorlást, miután gyűlöli a színházi világ más jeles személyiségeit. Elsősorban azokat, akik a Vas utcában oktatnak, noha onnan rengeteg nagy színész és rendező került ki az elmúlt 100 évben.
Ráadásul a kormánypárt a SZFE elleni rajtaütéssel párhuzamosan megkísérli lehúzni a rolót a Klubrádiónál. Szolidaritás jóformán nem mutatkozik és az eset példát teremthet. Pedig nem szabadna, hogy a Fidesz besöpörje a csatornát saját, mind jobban terjeszkedő szőnyege alá.
Die Zeit
A Színművészeti Egyetem két hallgatója cáfolja, hogy az ideológia idáig bármilyen formában is jelen lett volna az iskolában. A 24 éves Gabnay Máté szerint a hatalom hiába állítja, hogy a diákok politikai agymosáson esnek keresztül a baloldali tanárok részéről, ez egyszerűen nem igaz. Hiszen ők technikákkal ismerkednek, és nem lehet az operatőri, színészi vagy éppen vágói szakmát ideológiával nyakon önteni.
A 21 éves Molnár Dorottya ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az új kuratóriumban kizárólag a hatalom emberei ülnek, így aligha felel meg a valóságnak az az állítás, hogy az átszervezéssel erősödik az intézmény autonómiája. Gabnay ezt azzal toldja meg, hogy ő már 10 éve próbálja megérteni a politikát, de csak arra jutott, hogy az mindenre ki akarja terjeszteni a befolyását, így a művészetekre is. Ám ha ez sikerül, akkor onnantól kezdve nem szabad a társadalom. Még rosszabb, ha ez anyagi nyomással párosul és csak olyan programokat támogatnak, amelyek simogatják a hatalmat. Ily módon ugyanis a társadalom elveszti az alkotóképességét és a sokszínűségét.
Azt is elmondta ugyanakkor, hogy a diákok egyre elszántabbak, mivel mind több kedvező visszajelzést, illetve támogatást kapnak. Ebben nagyon fontos, hogy külföldről is megnyilvánul a szolidaritás.
Euronews
EP-képviselők sürgetik, hogy az EU a jövőben csak akkor adjon anyagi támogatást a jogállamiság szempontjából kifogásolható országoknak, ha azok tartják magukat a demokratikus normákhoz. Daniel Freund a német zöldektől azt mondja, ha valahol összeomlik egy rendszer, illetve olyan csoport kerül uralomra, amely a saját zsebébe csatornázza be a szubvenciókat, akkor az unió hirtelen azt közli, hogy nincsenek eszközei a pénzek útjának ellenőrzéséhez. Azaz nem tudja megakadályozni, hogy ellopják a nyugati adófizetők pénzét.
Márpedig ezen változtatni kell, ezért kell bevezetni a jogállami feltételeket, mind a következő hosszú távú költségvetés, mind a gazdasági újjáépítési terv kapcsán. Meg kell követelni a korrupció visszaszorítását és a játékszabályok betartását. Cseh Katalin arról beszélt, hogy mindez csak a politikai elhatározás kérdése, és remélhetőleg a Bizottság a továbbiakban nem csupán szövegel, hanem konkrét tervet is letesz az asztalra. Bízik abban, hogy Brüsszel sikerrel veszi az akadályt.
A tudósítás hozzáteszi, hogy a Bizottság tavaly nyáron azzal indította munkáját, hogy bejelentette: fellép a demokrácia visszaszorítása ellen. Több strasbourgi képviselő most úgy véli: itt az idő az ígéret beváltására. Ennek egyik eszköze pedig az, hogy tagadják meg a segítséget azoktól a kormányoktól, amelyeknek kétes a jogállami mérlege. Ugyanakkor az euroszkeptikus román Cristian Terhes úgy gondolja, hogy a vitát nem lehet politikai eszközként használni konzervatív kabinetek ellen. Ha bármi kifogás felmerül, akkor megvan a jogi út az ellentétek rendezésére – fűzte hozzá.
Der Standard
Magyarországon szigorodik a sajtóra nehezedő nyomás. Így látja a helyzetet szokások keddi kommentárjában Paul Lendvai. Az uniós intézmények és nemzetközi szakmai szervezetek jó ideje kifogásolják a jogállam lebontását, ezen belül kezdettől fogva előtérben volt a médiaszabadságért vívott küzdelem. De a Riporterek Határok Nélkül éves jelentései arról árulkodtak, hogy ez a harc már jó ideje vereséggel zárult. Az ország a nemzetközi értékelésben 10 év alatt a 23-ről a 89. helyre esett vissza a sajtó függetlenségét tekintve.
Most pedig a megbízható Fidesz-hívekkel teletömött mindenható Médiahatóság, élén az Orbán-család régi ügyvédjével, teljesen átlátszó indokkal ugyan, de bejelentette, hogy megvonja a frekvenciát a Klubrádiótól. A csatornát évek óta már csak Budapesten lehet fogni. A 250 ezer hallgató adományokkal tartotta életben a rádiót, miután kormánykritikus orgánumok magánhirdetésekre sem számíthatnak.
Az újabb csapás beleillik a hatalomnak abba a törekvésébe, hogy egységes, nemzeti irányítás alá kerüljön a kultúra, a tudomány és a média, a „nemzet, haza és kereszténység” jegyében. A Magyar Bálint által posztkommunista maffiaállamnak nevezett Magyarországon csak nagyon kevés független újság, illetve hírportál működhet, erősen korlátozott példányszámmal, illetve hatókörrel. Ezért lázadt fel az Index szerkesztősége, amikor a hivatalos vonalra akarták ráállítani.
Hogy zajlik a tisztogatás a médiában, arra bizonyíték a 168 óra főszerkesztőjének azonnali hatállyal kimondott elbocsátása is. A háttérben az van, hogy a csekély haszid közösség rabbija, Köves Slomó társtulajdonosaként irányváltást akar elérni a kormánykritikus a lapnál. A kormány közben anyagilag kedvező alkut kötött Németh Sándorral, az ATV szellemi atyjával. Azóta bulvárosodnak a műsorok, tompul a hatalomellenes él.
A Fidesz által kézből etetett médiánál tabutéma a burjánzó korrupció, főleg az Orbán-família és a haverok gazdagodása. Viszont költséges kampány indul nyugaton, hogy fényezze a kormány kissé megfakult képét.
Time
Szakértők szerint Közép-Európa ugyan viszonylag szerencsésen átvészelte a járvány első hullámát, de most azért lobbant be a fertőzés, mert ezek az országok túl korán és gyorsan nyitottak. Enyhítettek a korlátozásokon, és engedélyezték az utazásokat. Persze a tavasz végén egész Európában újra működhettek a bárok, vendéglők és éjszakai klubok, továbbá megélénkült a turistaforgalom.
Egy brit elemző úgy véli, a térség közepének államai túlságosan is optimistán ítélték meg a helyzetet, ám ez azután augusztus közepére visszaütött. Pedig a ragályt tavasszal csupán a szigornak köszönhetően sikerült visszaszorítani. Úgy hogy amikor enyhítettek a szabályokon, a Covid-19 azonnal nekilódult. Az érintett kormányok azonban óvakodnak az újabb országos zárlattól, mert nem szeretnék, ha az további veszteségeket okozna az amúgy is zsugorodó gazdaságoknak. Ezért Magyarország beutazási tilalmat rendelt el és ismét előírta a szociális távolságtartást. Merthogy a nagy rendezvények, a zárt térben összegyűlő nagy tömegek erősen hozzájárultak a megbetegedések számának megugrásához. És utána a baj továbbgyűrűzik.
A kórokozó különösen azokra az országokra mért nagy csapást, amelyek gazdaságában jelentős az idegenforgalom szerepe. Magyarország számára ez évre 7 százalékos visszaesést jósolnak, de a cseh kilátások még rosszabbak.
A nacionalista Orbán Viktor a migránsokat és az idegeneket okolja a nehézségekért. Pár napja arról beszélt, hogy haditerv készül a 2. hullám megfékezésére, de hozzáértők szerint rosszul sülhet el, ha a gazdasági megfontolások fontosabbak, mint a közegészségügy szempontjai. Hiszen engedélyezni lehet az üzletek működését, de amíg magas a fertőzések száma, addig az emberek nem mennek be oda. Ráadásul az látszik, hogy egyre többet kapják meg a vírust ősszel és télen. Ezzel együtt nem valószínű, hogy annyi komoly eset, illetve halálozás lesz, mint tavasszal. De a helyzet akkor sem ígérkezik könnyűnek.
Guardian
A vezércikk sajnálatosnak tartja, hogy az uniónak jelenleg nincs migrációs politikája. Ugyanakkor a leszboszi táborban pusztított tűz éles fényben mutatja meg, hogy évekig nem történt semmi, az EU nemigen foglalkozott a kérdéssel. Úgy hogy nem lehet csodálkozni, amiért jó pár menekült nem hajlandó új helyre költözni a görög szigeten, mert attól tart, hogy ha belemegy az ajánlatba, akkor a világ újból megfeledkezik róluk.
Brüsszel korábban adott valamennyi pénzt a görög kormánynak, de szégyenletes módon magára hagyta azt a problémával. A múlt év végén 200 ezer embert kellett ellátni, míg az utóbbi öt évben az európai szövetségesek csupán 15 ezer menedékkérőt vettek át. A görögök segítőkészsége ennélfogva cinizmusba ment át. Kimondatlanul is azt remélték, hogy a rettenetes körülmények és a végtelenül hosszú várakozási idők elriasztják az utánpótlást.
De a tűzvész és a migránsok tiltakozása megálljt kell, hogy parancsoljon ennek a rettenetes gyakorlatnak. A többi tagállamot meg kell győzni, hogy vegyék komolyan az alapszerződésnek azt a pontját, amely az egyenlő felelősségmegosztást írja elő a migráció kapcsán. De mivel Magyarország és Lengyelország kérlelhetetlenül elutasítja a kvótarendszert, nemigen lehet látni, önkéntes alapon miként lehetne előrelépni. Egyébiránt a belügyekért felelős uniós biztos jól mondta, hogy nincs migrációs válság, de jó pár menedékkérő kritikus helyzetben van. Itt az idő, hogy Brüsszel tegyen valamit értük.
Neue Zürcher Zeitung
A nagyobbik osztrák kormánypárt könyörtelenül elutasítja, hogy bárkit befogadjon a kiégett görög tábor lakói közül, még gyerekeket, illetve fiatalkorúakat sem hajlandó átvenni. Emiatt nagy vita robbant ki a koalíción belül. A Néppárt korábbi hívei is elutasítják, hogy Kurz párhuzamot vonjon az öt évvel ezelőtti helyzettel. A zöldek pedig cinizmust vetnek a szövetséges konzervatívok szemére. De hát a környzetvédők igen liberális bevándorlás politikát képviselnek, míg a miniszterelnök a keménységre épít. Annak idején politikai sztár lett belőle, amikor sikerült lezáratnia a menekülő útvonalakat a Nyugat-Balkánon.
Most azt hangoztatja, hogy megismétlődne a 2015-ös hiba, ha szétosztanák a tagállamok között a Leszboszon lévő fiatalkorúakat. Merthogy szent meggyőződése: ha enyhülnek a katasztrofális állapotok a külső határokon, akkor beindulnak az embercsempészek és az újabb migránsok Európa felé. Ezzel azonban még az egyházak sem értenek egyet, de Kurz aligha enged nekik. Hiszen jönnek a bécsi tartományi választások és az ÖVP a kemény kéz politikával kíván jó eredményt elérni, főként a külföldiek kapcsán. Ettől persze nem fog megbukni a kormány, ahhoz nem elég fontos a kérdés. Ami azonban nem fokozza a zöldek szavahihetőségét. Ugyanakkor Kurzot jelenleg Magyarország és a szélsőjobb tapsolja meg.
Project Syndicate
Amerika számára a legnagyobb reményt Joe Biden jelenti, mert képes egyesíteni a teljesen megosztott lakosságot, miután Trump és a Republikánus Párt négy éven át aláásta az államot és fosztogatta a közpénzeket. Így foglal állást Joseph Stiedlitz, Nobel-díjas közgazdász, a Columbia Egyetem professzora, a Roosevelt Intézet fő közgazdásza és a Világbank korábbi alelnöke.
A szakember siralmasnak nevezi a jelenlegi kormányzat gazdasági-szociális mérlegét. Mert míg a tőzsdei árak az eget verik, addig – ellenkező értelemben – rekordot dönt az állástalanok száma is. Mintegy 30 millióan olyan háztartásban élnek, ahol nem kapnak eleget enni. Azon kívül a republikánusok csökkentették a milliárdosok és a vállalatok adóját, viszont fokozott terheket raknak a középosztály vállaira. Emellett még inkább robbanni fog a koronaválság és az csak növeli az egyenlőtlenségeket. A vírus azokat fenyegeti leginkább, akik egyébként is rossz egészségi állapoban vannak – egy olyan országban, amely továbbra sem tekinti alapjognak az egészségügyi ellátást.
Trump nem csökkentette a kereskedelmi hiányt, hanem három év alatt további 12 %-kal növelte azt, köszönhetően a Kínával zajló szerencsétlen háborúskodásnak. Sok család, kisvállalkozás és alapvető közszolgáltatás kétségbeesetten vár állami támogatást, ám erre a hatalmon lévő párt az mondja, hogy üres a kassza. De hát Amerika élén olyan ember áll, aki csak magával törődik, mindenki mást veszélybe sodor, mivel elutasítja a tudományt és a szakmai tapasztalatot.
Nem véletlen, hogy az USA rettenetesen rosszul áll, amikor a ragályt és annak gazdasági következményeit kell kezelni. Jelenleg havonta háromszor annyi amerikai hal meg, mint a 2. világháborúban Trump a nemzeti nagyság két tényezőjét vette tűz alá: a társadalmi szolidaritást és a közbizalmat. Úgy hogy jöjjön Biden, de az árkok betemetéséhez az amerikaiaknak vállalniuk kell a nemzeti megújulást.
