A koronavírus járvány miatt tavasszal elrendelt hiteltörlesztési moratóriummal élő 1,6 millió lakossági adós 10-15 százaléka tekinthető sérülékenynek jövedelmi és munkaerőpiaci helyzetének változása miatt. Ez azt jelenti, hogy mintegy 160-240 ezer háztartási hiteles a moratórium nélkül várhatóan fizetési nehézségekkel nézne szembe. A 60 ezer moratóriumban lévő céges adós közül pedig mintegy 20 ezernek lehetnek hasonló problémái – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adósokat vizsgáló kérdőíves felmérésből, illetve a háztartási adósok jövedelmi helyzetének változásával kapcsolatban előírt rendkívüli adatszolgáltatásokból.
A moratórium a hatályos szabályozás szerint az év végén jár le, a kormány azonban már nyáron bejelentette: tárgyalnak a hosszabbításról a Magyar Bankszövetséggel. Ennek kapcsán az MNB azt javasolja, hogy célzottabb, elsősorban a sérülékenyebb csoportokat érintő legyen a hosszabbítás – közölte a Portfolio hibrid Hitelezés 2020 konferenciáján Fábián Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója. Mint mondta: a moratórium óriási segítség volt az adósok számára, a vállalati és lakossági hitelek 40-50 százaléka esetében nem fizetik most a törlesztőrészleteket, így mintegy 2 ezer milliárd forint likviditás maradt a lakosságnál és a cégeknél. Ügyfélszám szerint még magasabb a felfüggesztéssel élők aránya: a mintegy 2,7 millió lakossági adós 60 százaléka, 1,6 millió ember élt legalább egy hitele esetében a moratóriummal. Köztük nagyobb arányban képviseltetik magukat a magasabb kamatozású, rövidebb futamidejű fogyasztási hitellel rendelkezők, de sok lakáshiteles is van.
A moratóriumot tavasszal nem kellett külön kérniük az adósoknak, mivel a szabályozás alapján automatikusan lépett életbe. A moratóriumból viszont ki lehetett lépni, az ügyfelek jórésze ezt meg is tette. A maradást a sérülékenyebb csoportok nagyobb arányban választották, iskolai végzettségük alacsonyabb, kisebb településeken élnek. A moratóriumosok kétharmada gyermektelen, a fiatalabbak felülreprezentáltak. Ez egy generációs kérdés is, amire oda kell figyelni – szögezte le Fábián Gergely. A vállalatoknál komplexebb a helyzet, ott vannak – összességében 14 ezer milliárd forintot kitevő - szállítói tartozások is, amelyekre nem vonatkozik a moratórium. ebben az MNB jelentős problémát lát. A gazdasági fertőzés a biológiai fertőzéshez képest lassabb folyamat, de itt is vannak szuperfertőzők: ha ezen vállalatok nem tudják fizetni a számláikat, az tovagyűrűzhet a gazdaságban.
Az MNB szerint a moratórium meghosszabbításának túl azon, hogy a sérülékenyebb csoportokra fókuszál, átláthatónak is kell lennie, valamint az is fontos, hogy a moratórium egy átmeneti dolog legyen. Nem szabad nagyon hosszú időre biztosítani az ügyfeleknek, hogy ne fizessenek, különben kontraproduktívvá válik az egész – fogalmazott a jegybank ügyvezető igazgatója. Így szóba jöhet a kamatfizetési kötelezettség fenntartása vagy a teljes törlesztések ütemezett visszavezetése. Rámutatott: több országban már lejárt a fizetési moratórium, és ahol meghosszabbították, ott jellemzően már csak egy szűkebb kör számára tették elérhetővé.
Mintegy erre is reflektálva Jelasity Radovan, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt soron következő előadásában: a környező országokban többnyire csak 3 hónapra rendeltek el moratóriumot, és azt hosszabbították, míg nálunk eleve 9 hónapra szólt a felfüggesztés. A magyar rendszerben a moratóriumból kijelentkezni lehetett, más országokban viszont bejelentkezni (azaz nálunk automatikus volt, másutt kérni kellett). Ennek kapcsán emlékeztetett: a törlesztési moratórium bevezetésekor magyar bankok 24 órán belül a magyar GDP harmadának megfelelő hitelállomány esedékességét függesztették fel, többnyire hibátlanul. Páratlan kihívás volt, remélem, nem kell megismételni – jegyezte meg.
Jelasity Radován szerint a szomszédos országokkal összehasonlítva ügyfél szempontból a magyar moratórium a legkedvezőbb: futamidő-hosszabbítással jár, nem teszi lehetővé a törlesztőrészlet növekedését, és nem tőkésednek a meg nem fizetett kamatok. Ez egyben azonban azt is jelenti, hogy a legnagyobb kihívás a magyar bankokat éri. A hazai bankszektornak 50 milliárd forintjába került a moratórium, hiszen az ügyfelek a most be nem fizetett kamatokat 2021 után fogják visszafizetni, és erre nem lehet még egyszer kamatot felszámolni – jelezte.
A moratórium meghosszabbításával kapcsolatban a Bankszövetség elnöke azt mondta: a bankok abban érdekeltek, hogy az általános szabályok helyett rugalmasabb, kifinomultabb, alkalmazkodó, egyedi döntések szülessenek a hitelek fizetéséről. Leszögezte: függetlenül attól, hogy mi lesz január 1-jén, minden bank hajlandó lesz a fizetési nehézséggel küzdő ügyfeleknek extra részleges fizetést, átütemezést kínálni - saját üzletpolitikája alapján.
