Alaposan felboríthatja a lakáspiacot az a jegybanki elképzelés, amelyről Matolcsy György írt a novekedes.hu oldalon. Az MNB elnöke szerint rengeteg előnye lenne egy lakáspolitikai fordulatnak, többek között "nyerhetnénk évi 30-40 ezer új otthont, erős támogatást a demográfiai fordulathoz, évi 1 százalékos többlet GDP-növekedést... új „otthonom a váram” védelmi vonalakat a járvány helyzetekre és még lehet sorolni a várható előnyöket.".
Szerinte kínálati fordulatra van szükség, mivel az erős kereslet nem találkozik a hasonlóan erős kínálattal. Ebben a felállásban az lakáspolitika inflációt termel, nem pedig új otthont teremt. Amennyiben van kormányzati támogatás, úgy szükség lenne egy olyan programra, amelyet a jegybank indíthatna el. Ennek elemei többek között a következők lennének:
Támogatja új zöld otthonok építését, de csak ezeket, mert a hitel visszafizetéséhez fenntartható családi költségvetésre van szükség.
Olcsó, 0 százalékos hitelt kínál az új zöld otthont építőknek és vásárlóknak.
Tíz éves futamidőt kínál, ami már jó az otthonteremtőknek, de még nem terheli hosszútávon a jegybanki mérleget.
„Fele-fele” alapon kínál forrást: a teljes forrásszükségletet meg lehetne osztani a jegybanki, illetve a saját, a családi, a baráti, egyéb banki források és a kormányzati támogatások között.
Matolcsy György úgy látja, Magyarországon is el kell indulnia a kereslet és a kínálat egyensúlyára építő, zöld és energiatakarékos "Új Otthon Programnak". Szerinte ebben újragondolásra szorul, hogy milyen feladat hárul az államra, a családokra és a piaci szereplőkre.
"Mert igaz Széchenyi kedvenc mondása: „Adok, hogy adjál” - zárul a jegybank elnökének esszéje.
A felfutás hátterében nem csupán a koronavírus-járvány miatti korlátozások alatt elhalasztott vásárlások állnak, hanem a változó igények is. A bezártságnak köszönhetően ugyanis sokan átértékelték, milyen otthonra van szükségük, így az ebből adódó plusz tranzakciók jelenthetik a növekedés egyik motorját. Ezek az adásvételek a járvány nélkül nem jöttek volna létre, vagy csak később – számolt be lapunk a Duna House tanulmányára hivatkozva.
