Fityfiritty – ezzel a kurta szóval jellemezte egy tiszai vízitúrákat vezető férfi azt a forgalmat, amit az idén csatasorba állított állami nyaralóhajók szerinte generáltak a Tiszán, a Bodrogon és a Tisza-tavon.
A térségben járva mi magunk viszont meglepődve tapasztaltuk, hogy míg a horgászok és a vízen sportolók arról számoltak be: csak elvétve találkoztak a lomha mozgású luxusjárgányokkal, addig a kikötőtulajdonosok éppenséggel arról meséltek, milyen népszerű volt már az első évben ez a szolgáltatás. De találkoztunk olyan abádszalóki vendéglőssel is, aki meggyőzően hangoztatta: külföldi vendégek híján a járatok egy részét leginkább marketingcélra adták oda utazási irodáknak, vagy épp cégek tartottak rajta egy-két napos csapatépítő tréningeket.
Még nem végig
Közel ötmilliárd forintba került eddig az állami nyaralóhajó-program: ennek keretében kikötőket építettek, vízitúra-útvonalakat jelöltek ki, s húsz nyaralóhajót is vásárolt a Mahart a francia Nadia Grouphoz tartozó Nicol’s Yacht gyárból: ezeket több lépcsőben helyezték üzembe az elmúlt egy év során. Mivel júniusban a tiszalöki zsilipet felújítás miatt egy évre lezárták, ezért az eredeti tervekkel ellentétben idén nem volt hajózható a teljes Tisza-szakasz Kiskörétől felfelé. Emiatt a „flottát” is megbontották, tíz hajó maradt a kiskörei kikötőben, tízet pedig Tokajba vittek. Az előbbi helyről startolók Abádszalókon, Sarudon, Tiszaörvényben, Tiszafüreden és Poroszlón köthettek ki, míg az utóbbi bázisról indulók a Bodrogon haladva Sárazsadányban, Bodrogolasziban, Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen léphettek partra, vagy ha a Tiszán indultak felfelé, akkor Timárnál és Tiszabercelnél is megállhattak a nyaralók.
Fennáll a felnyársalás veszélye
– Újgazdag ficsúrok hóbortja – legyintett egy horgászboltos, nem messze az egyik Tisza-tavi kikötőtől, pecabotokkal, horgokkal, egyéb szerelékekkel telezsúfolt kis üzletében. Kiderült, ő maga korábban kishajó-vezetői tanfolyamokat is tartott, így képben van azzal kapcsolatban, milyen veszélyekkel jár egy-egy hajóút.
– Az én időmben még két-három napos elméleti oktatás, majd több gyakorlati feladat teljesítése után kaphatott csak vezetői engedélyt egy-egy jelentkező, most pedig elég egy órás eligazítás a parton, s máris odaadják egy tíztonnás, s közel tizennégy méter hosszú jármű kormányát egy kezdőnek – dohogott.
A magyar jogszabályok szerint a 7,5 kW-nál nagyobb motorral rendelkező vízi járművek, így például a jetski vagy egy nagyobb kapacitású motorcsónak vezetéséhez külön képesítés kell: ezt a közlekedési hatóság egy elméleti és gyakorlati képzés után letett vizsgát követően állítja ki. Mivel a nyaralóhajó motorteljesítménye, s így a haladási sebessége is kisebb, ezért rájuk nem vonatkozik ez a szabály.
– Addig nincs is baj, amíg egyenesen előre mennek vele (bár éppenséggel helyismeret híján a Tisza-tó felszíne alatt lévő fatuskókon még így is fennakadhatnak), a gond ott kezdődik, ha beérnek valahová, és be kell manőverezni ezt a monstrumot – mondta a volt oktató, aki szerint nem kell sokáig várni az első hírekre arról, hogy egy ilyen nyaralóhajó felnyársalt egy kikötőt.
Úgy tűnik, maguk a kikötőtulajdonosok is gondoltak ilyen eshetőségre, mert a legtöbb helyen segítséget biztosítottak az alkalmi kapitányoknak, hogy biztonsággal be tudjanak állni a bázispontokra.
Kücsön Gyula, a sarudi élménypark tulajdonosa lapunknak azt mondta, náluk két alkalmazott segített a kikötésben, a hajóknak pedig ingyen biztosították a vizet és az áramot. A Maharttal való együttműködéstől azt remélik, hogy a környék egyre ismertebb lesz, nemcsak a hazai, hanem a külföldi vendégek előtt is, s többen térnek majd vissza később is ebbe a térségbe. Az ő tapasztalatai szerint a nyaralóhajók elég sokat mozogtak a vízen, náluk volt olyan nap, amikor a kiskörei szakaszon lévő tíz járműből öt is Sarudon horgonyzott.
Hallgat a mély és a Mahart
Pedig a szezon nem indult jól. Lapunkban korábban megírtuk, hogy a közpénzmilliárdokból beszerzett Nicols Estivale típusú, hat–tíz személyes hajókra már lekötött foglalások jó részét a koronavírus miatt lemondták vagy egy későbbi időpontra módosították a külföldi jelentkezők, emiatt már az indulásnál jelentős bevételtől eshetett el az állami cég.
Hogy pontosan mennyitől, azt nem sikerült kideríteni, a Maharttól ugyanis nem kaptunk választ arra, milyen volt a nyaralóhajók foglaltsága júliusban és augusztusban, s hány vendég érkezett külföldről. Arra sem feleltek, mennyi bevételt könyveltek el eddig a lakóhajóprogramban, s mekkora összeg szerepel ugyanitt a kiadási oldalon. Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos nemrégiben egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a hajók kihasználtsága augusztusban 62 százalékos volt, s zömmel magyar vendégek vették igénybe a szolgáltatást, míg a külföldiek aránya 10 százalék körül járt.
Még a Balaton is olcsóbb
Az bizonyos, hogy nyaralóhajót nem átlagos keresetűek béreltek: a helyiek tapasztalatai szerint jellemzően azok a tehetősebb családok próbálták ki az üdülésnek ezt a módját, akik „békeidőben” minimum Spanyolországban nyaralnak, vagy valamelyik egzotikusabb térségben.
A Tiszán horgonyzó francia gyártású lakóhajók egyheti bérleti díja a férőhelyektől függően nagyjából 3-4 ezer euró körül mozog, s akkor még az 1500 eurós pluszkaucióról nem is beszéltünk. Vagyis egy hétnapos hajókázás egy családnak alaphangon másfél millió forintba kerül, s akkor még nem ettek, nem ittak: ettől még az idén igencsak elszállt balatoni árak is olcsóbbnak tűnnek. Őszre már kedvezményes akciókat is meghirdettek, így szeptemberben és októberben akár 20–35 százalékkal alacsonyabb áron is foglalhatók a hajók. Igaz, ebben az időszakban a Tisza-tavi fürdőzés, a fedélzeten történő önfeledt napozás már biztosan nem lesz része az élményeknek.