Korábban a Népszava brüsszeli tudósítója is beszámolt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azon jelentéséről, amely szerint Magyarország kapta a legtöbb ajánlást a szabálytalanságok, illetve csalások kiküszöbölésére az EU korrupcióellenes szervezetétől. Az OLAF 2015 és 2019 között Magyarországnak címezte a legtöbb ajánlását az uniós kifizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságok, csalások felszámolására. Ezek az ajánlások az uniós felzárkóztatási az agrártámogatások 4 százalékára vonatkoztak. A korrupciógyanús pénzfelhasználás mértéke tízszerese az EU-s átlagnak, ami a vizsgált időszakban 0,36 százalék volt. Ezzel a huszonhét tagállam abszolút listavezetője Magyarország.
A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor lapunkhoz is eljuttatott közleményében hangsúlyozza, az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években.
Ráadásul egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás.
Megjegyzik, az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen.
Az OLAF 2019-re vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 47 %-ában emelt vádat. Ez a szám lényegesen magasabb, mint a 39 %-os uniós átlag.”
Ugyanakkor ehhez érdemes hozzátenni a Népszava brüsszeli tudósítójának megállapítását is, amely szerint az OLAF nem azt vizsgálta, hogy Magyarország hogyan hajtotta végre a szervezet összes ajánlását, hanem csak azokat vette számításba, amelyek nyomán nemzeti eljárás indult. Másként a teljesítmény nem 47, hanem 21 százalékos lenne.
A Legfőbb Ügyészség hozzáteszi, Polt Péter tavaly hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Itälä-t, aki akkor elégedetten vélekedett a magyar vádhatósággal való együttműködéssel.
– zárul a tájékoztatás.
