Az elcsalt választások utáni békés átmenet reményében, a minszki rezsimmel való párbeszédre hozta létre az ellenzék a Koordinációs Bizottságot. A hatalom azonban röviddel a szerveződés megalakulását követően egyértelművé tette, hogy nem hajlandó az eszmecserére: a bizottságot alkotmányellenesnek nyilvánították, tagjait pedig sorra vetették börtönbe vagy üldözték külföldre.
Alekszandr Lukasenko belarusz diktátor civil ruhába öltözött maszkos ismeretlenekre (feltehetően a belbiztonsági szolgálat embereire) bízza a piszkos munkát. Ők hurcolták el például hétfőn Marija Kolesznyikovát. A fogvatartott nő ügyvédjén keresztül csütörtökön arról számolt be, mennyire embertelenül bántak vele: kámzsát húzták a fejére, majd az ukrán határra vitték, hogy kiutasítsák hazájából. Megfenyegették, hogy ha önként nem távozik, akkor is mindenképpen kiviszik az ország területéről – élve vagy darabokban. Kolesznyikov azonban nem engedett a nyomásgyakorlásnak, széttépte útlevelet meghiúsítva ezzel kiutasítását.
Szerdán az ellenzéki bizottság egy másik tagját, Makszim Znakot is maszkos ismeretlenek vitték el, és vélhetően hasonló sors várt volna a szerveződés utolsó, még Belaruszban szabadlábon lévő tagjára, Szvetlana Alekszijevicsre is. A Nobel-díjas írónő lakásánál szerdán jelentek meg a hatalom maszkot viselő emberei, akik többször is becsengettek hozzá, hogy megfélemlítsék őt. Alekszijevics ezért rezsim-kritikus újságírókat hívott otthonába, de amikor híre ment az esetnek, akkor európai országok diplomatái – köztük nagykövetek – is megérkeztek lakására, hogy jelenlétükkel védelmet nyújtsanak a 72 éves írónőnek az esetleges karhatalmi önkénnyel szemben. Ann Linde svéd külügyminiszter csütörtökön Twitter-oldalán azt közölte, hogy mostanra már bolgár, cseh, észt, francia, finn, holland, litván, lengyel, német, olasz, osztrák, román, szlovák, valamint svéd diplomaták is részt vesznek az akcióban.
A Népszava az ügyben megkereste a magyar külügyminisztériumot, hogy utána járjon: az Orbán-kormány támogatja-e az akciót, illetve, hogy miért maradt ki abból hazánk – a Visegrádi Négyek közül egyedüliként. Megkerésünkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
