Romániában meghaladta a kétmilliót csütörtökön a járvány kezdete óta elvégzett koronavírus-tesztek száma, öt százalékuk vezetett újabb fertőzött beazonosításához.
A csütörtöki jelentés szerint
A napi esetszám 15 százalékkal meghaladja az utóbbi két hét átlagát, de nem kiugró érték az utóbbi másfél hónap hétköznapi adataihoz képest, amikor a hétvéginél több (mintegy 25 ezer) teszt elvégzése több új eset beazonosításához vezet.
Csütörtökön újabb 47 koronavírusos beteg haláláról számoltak be a hatóságok, ami néhány százalékponttal haladja meg az utóbbi két hét halálozási átlagát.
A júliusban megszavazott új karanténtörvény arra kötelezte a hatóságokat, hogy – az új esetek mellett – naponta közöljék az újratesztelés nyomán ismét pozitívnak bizonyult, korábban beazonosított fertőzöttek számát is, de ez utóbbiról nem tesz közzé összesítést a stratégiai kommunikációs törzs (GCS).
A GCS azt is rendszeresen közli, hogy a kiértékelt tesztek közül hányat készítettek orvosi javallatra és hányat az érintettek saját kérésére. Az eredményeket azonban nem részletezik ugyanilyen bontásban, így csak feltételezhető, hogy az eleve fertőzésgyanús embereknél végzett teszteknél magasabb arányban diagnosztizálnak koronavírust, mint a saját kérésre készített – a járvány szempontjából véletlenszerű lakossági mintavételnek számító – tesztelések esetében.
Ha mind a kétmillió teszt véletlenszerűen készült volna, akkor az új fertőzést igazoló tesztek ötszázalékos arányából arra lehetne következtetni, hogy nagyságrendileg Románia lakosságának legfeljebb öt százaléka kaphatta el a koronavírus-fertőzést.
Hasonló következtetésre jutottak a román hatóságok az országos szerológiai teszt eddigi részeredményei alapján is: csaknem nyolcezer ember vérmintája alapján úgy értékelték, hogy a lakosság 3,9 százalékánál alakulhatott ki ellenálló képesség a koronavírussal szemben. Ez azt jelenti, hogy a 19,3 milliós Romániában eddig csaknem 750 ezren kapták el a fertőzést, tehát a fertőzöttek alig több mint tíz százalékát sikerült beazonosítani.
Szlovéniában a kormány által közzétett adatok szerint
Szerdán még rekordszámú, 79 új esetről számoltak be. Nem történt új haláleset, a járvány eddigi halálos áldozatainak száma így 135 maradt. A diagnosztizált betegek közül 26-an vannak kórházban, és közülük ötöt ápolnak intenzív osztályon. Az aktív betegek száma 634.
Szlovéniában a napi esetek számának növekedése miatt szerdán este rendkívüli ülést hívott össze a kormány, amelyen a kabinet koronavírus-járvánnyal foglakozó szakbizottsága is részt vett. Jelko Kacin szóvivő ezután a sajtónak úgy nyilatkozott: egyelőre nem vezetnek be új szigorításokat.
Bojana Beovic, a szakbizottság elnöke javasolta a kormánynak, hogy a 14 napos kötelező hatósági karantén időtartamát Ausztriához hasonlóan tíz napra csökkentse. Úgy vélte: ezzel enyhítenék azokat a gazdasági károkat, amelyeket a vállalkozók szenvednek el a szigorítások miatt.
Horvátországban a válságstáb jelentése szerint
Szerdán még 341 esetről számoltak be.
Szerdán két új haláleset történt, így a járvány halálos áldozatainak száma 208-ra nőtt. A betegek közül 320-an vannak kórházban, közülük 27-en lélegeztetőgépre kapcsolva. Az aktív betegek száma 2567, és 8711-en vannak hatósági karanténban.
Horvátországban a szigorítások megyénként változnak, és főleg a különböző rendezvényeken részt vevők számának korlátozására vonatkoznak. Ugyanakkor szabályozzák az éttermek, a kávézók és az éjszakai bárok működését is.
A Kvarner-öbölben és Isztriában
Több ezer munkahely került veszélybe ebben az ágazatban – figyelmeztettek, valamint szolidaritásra hívták fel az állampolgárokat.
Vedran Jakominic, a kvarner-öböli és isztriai vendéglátósok egyesületének elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: az Európai Unión belül Horvátországban fizetik a legtöbb áruforgalmi adót (áfa) a vendéglátásban, 25 százalékot.
Mint mondta, a csütörtöki akció nem demonstráció a szó szoros értelmében, inkább figyelemfelhívás a régóta húzódó problémákra. Továbbá aggodalmának adott hangot, hogy ha így folytatódik, tavaszra nem lesz munkájuk a vendéglátósoknak, egyrészt a különböző szigorítások, másrészt az emberek félelmei miatt.
