Az OLAF 2015 és 2019 között Magyarországnak címezte a legtöbb ajánlását az uniós kifizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságok, csalások felszámolására. Ezek az ajánlások az uniós felzárkóztatási az agrártámogatások 4 százalékára vonatkoztak. A korrupciógyanús pénzfelhasználás mértéke tízszerese az EU-s átlagnak, ami a vizsgált időszakban 0,36 százalék volt. Ezzel a huszonhét tagállam abszolút listavezetője Magyarország.
Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője Facebook-oldalán azt írta, hogy mivel az európai intézmények ellenőrzési kapacitása legfeljebb a közösségi pénzek 5-10 százalékára elegendő, nyugodtan állítható: majdnem minden vizsgált ügyben találtak valami visszaélést. A politikus az OLAF adatai alapján 300-360 milliárd forintra taksálja az összeget, amihez csalás és a korrupció tapadt az EU jelenlegi költségvetési ciklusában. Összehasonlításul Mészáros Lőrinc vagyonát hozza, amit 270 milliárdra becsülnek.
Az OLAF – amelynek nincs nyomozati jogköre, bűncselekmény gyanúja esetén az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia – tavaly öt nemzeti, illetve regionális szintű programmal kapcsolatban kezdeményezett vizsgálatot szabálytalanság vagy visszaélés gyanúja miatt Magyarországon. Ennél több eljárást csak Romániában (11), Olaszországban (9), Görögországban, Lengyelországban és Bulgáriában indított (7-7). Az ellenőrzés során két esetben talált bizonyítékot visszaélésre, ami nem rossz arány az EU átlagában. Tavaly még kilenc hasonló ügyben kezdett vizsgálatot, amelyből hét végződött ajánlások megfogalmazásával. Az OLAF nem hozza nyilvánosságra, hogy pontosan milyen programok és projektek végrehajtásában talált rendellenességet, a közzétételt a tagállami kormányok döntésére bízza.
Magyarország viszonylag jól teljesített az antikorrupciós hivatal ajánlásainak végrehajtása terén, legalábbis a brüsszeli kalkulációk szerint. Az OLAF 2015 és 2019 között 33 ajánlást tett, ebből az ügyészség 18-at figyelmen kívül hagyott, és 15 esetben indított nyomozást. Az eljárás végén nyolc ügyet ejtett, hetet pedig vádemeléssel zárt le. Ez azt jelenti, hogy a magyar hatóságok által kezdeményezett vizsgálatok 47 százaléka végződött vádemeléssel, szemben az Egyesült Királysággal kiegészült EU 39 százalékos teljesítményével. Érdemes azonban hozzátenni, hogy az OLAF nem azt vizsgálta, hogy Magyarország hogyan hajtotta végre a szervezet összes ajánlását, hanem csak azokat vette számításba, amelyek nyomán nemzeti eljárás indult. Másként a teljesítmény nem 47, hanem 21 százalékos lenne.
