Vannak élethelyzetek – megromlott egészségi állapot, vagy ha reménytelen a munkavállalás –, amikor menedéket jelent a nőknek, hogy 40 évnyi jogosultsági idő után nyugdíjba mehetnek, fontos azonban tudni: sokat bukhat az, aki nem várja ki a nyugdíjkorhatár betöltését, írja a 24.hu. Szakértők kiszámolták: akár havi 70 ezer forint is lehet a veszteség.
Íme egy példa: egy 1955. január 1-jén született nő 40 évi jogosultsági idő megszerzése után 2013 elején, 58 éves korában ment nyugdíjba. 2012-ben az átlaghoz közeli, 150 ezer forint volt a nettó átlagkeresete, így a nyugdíja a beszámítás alapjául szolgáló átlagkereset 80 százaléka, 120 ezer forint lehetett. Az időközi emelések hatására 2019-re, amikor betöltötte a nyugdíjkorhatárt, 138 ezer forintra emelkedhetett az ellátása.
Ha nem élt volna a korai nyugdíj lehetőségével, hanem kivárta volna a rá vonatkozó 64 éves korhatárt, 2019-re 229 ezer forint lehetett volna (valorizálva) a nyugdíj alapját képező nettó átlagkeresete, a nyugdíját pedig az átlagkeresete 92 százalékában, vagyis több mint 211 ezer forintban állapíthatták volna meg.
Azaz a példa alanya a lehetséges „rendes” nyugdíjának mindössze 65 százalékát kapta meg.
A bruttó átlagkereset 384 ezer forint volt az első negyedévben, a nettó 255 ezer forint. Ha egy átlagos keresetű nő 60 évesen elmegy nyugdíjba, 42 ezer forintos eltérést tapasztalhat a nyugdíjában, mintha várna a korhatár eléréséig.
A kereset növekedésével, illetve korábbi munkába állással még jobban szétnyílhat az olló a Nők 40 és a rendes nyugdíj között. Minél idősebb a nyugdíjba vonuló, annál inkább számít, mennyit keresett. A Grantis nyugdíjszakértője, Sipos Csaba egyetért azzal, hogy minél többet keresett egy korai nyugdíjas, annál nagyobb veszteség éri. Kiemelte viszont, hogy mivel a nyugdíjat a teljes, 40 évnyi munkabérből számolják, így nem az a legbeszédesebb sarokszám, hogy a nyugdíjba vonulás előtt mennyit keresett. Az életút során elért átlagfizetés és a szolgálati idő a legfontosabb.
